Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN
De lépjünk vissza közvetlen témánkhoz. Békés megye 1845. október 9-i közgyűlésén felolvasták a Helytartótanács levelét, melyben közölte, hogy a megye a folyószabályozási munkákhoz központi alapból pénzt nem kap. A közgyűlés viszont nem elégedett meg ennek tudomásulvételével, hanem belátva, hogy a helyzet immár a vízi közlekedés és szállítás elakadását, a vidék teljes elszegényedését eredményezheti, elhatározta, hogy a továbbiakban, mellőzve mindenféle idegen erőre való támaszkodást, önmagából merít erőt. Ezért javasolta, hogy az érdekeltek tömörüljenek társulatba, „annyi bámulandó eredményeket mutató példák után". A közgyűlés felkérte gr. Károlyi György főispánt, hogy az érintett birtokosokat és községeket (!) összehívja. (A reformkor egyik nagy eszméjét, a jobbágyfelszabadítást célzó érdekegyesítési politikát követi itt Békés megye, amikor egy tárgyalóasztalhoz invitálja a birtokosokat és a falvak jobbágyságának képviselőit; a rendi világban ez elképzelhetetlen volt.) A békési társulati törekvés a kezdet kezdetén keresi Széchenyivel a kapcsolatot. A közgyűlés választmányt rendelt ki avval a megbízással, hogy október 12-én a nagy tiszai útján járó és Szolnokra érkező Széchenyivel értekezzék, s az elképzeléseket előzetesen is vele egyeztesse. - E szolnoki megbeszélésen Széchenyi elnöklete alatt a békésieken kívül Heves és Pest megye, illetve a Jász-Kun Kerület és a már megalakult törökszentmiklósi társulat képviselői vettek részt. Széchenyi vázolta programját, a több millió hold ármentesítését, és ismételten leszögezte: eredményt csak egységes és összehangolt terv, a tervező és kivitelező főmérnök személyének azonossága és „egyetértés által a közcélra irányzott pénz, munka és értelmi tehetség" hozhat. Kérte, hogy az érdekeltek, nem a megyehatárokat, hanem a folyó természetét véve alapul, alapítsanak társulatokat, melyek képviselői 1846 elején Pesten közgyűlést tartsanak a tavaszi munkakezdés érdekében. A gyűlés magáévá tette Széchenyi javaslatait, és határozattá vált Békés megye indítványa is, mely szerint ne csupán a Tisza, hanem a mellékfolyók szabályozása is legyen tárgya a munkálatoknak. Hasonlóan eredményes volt a Széchenyi tiszai útján következő szegedi (október 15.) gyűlés is, aminthogy eredményesek voltak a korábbi felső-tiszai konferenciák is. Békés megye ezúttal nem maradt meg a tervezésnél. 1845. december 7én Szarvason jöttek össze az érdekeltek a főispán hívására, és megalapították a Körös-szabályozási Társulatot. Elnöke gr. Károlyi György főispán, alelnöke br. Wenckheim Béla lett. A megalakult társulat kérte Békés megyét, hogy az járjon közbe annak érdekében, hogy - mivel Zichy királyi biztos egészsége köztudomás szerint megromlott - Széchenyi ügyköre a Körösökre is kiterjedjen. A társulat azt is elhatározta, hogy Széchenyit elnökéül is felkéri. Zichyt saját kérésére - hamarosan fel is mentették, s a Körös-szabályozás királyi biztosa is Széchenyi lett. Az ezt tudtul adó leiratra Békés közgyűlése kifejezte
