Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

a főispáni fizetéseket, egy-egy főispán évi 5000 frt-ot kapott. így elmondhatjuk, hogy akkor a színvonalas és produktív szellemi munkát tisztességgel honorálták. A közgyűlés a fenntartási munkákra malomkerekenként évi 70 frt-ot fizettetett be ezentúl a tagokkal. A végelszámolást rendben találta a közgyűlés, és elhatározta, hogy a továbbiakban a társulati pénzügyeket - nyilván praktikus meggondolásból - a nádori uradalom számvevője vigye. Emellett alkalmaztak egy társulati ügyészt és hat felvigyázó csőszt is. 1841 szeptemberében került sor a társulati mű hivatalos műszaki átvételére. Gr. Zichy királyi biztos és az Országos Építési Igazgatóság főmérnöke, Kecskés Károly napokon át vizsgálták a létesítményeket. Kecskés rögtön leszögezte: a csatorna jótékony hatású a szabályozási munkákra is. A csatorna vonalvezetése, esése, a malmok építése egy egységes remekmű, amely a célnak tökéletesen megfelelő s példaként szolgálhat más vidékeknek is. Ugyanezt szögezte le Kecskés az Építési Igazgatósághoz beadott szakvéleményében is. Ha az elkészült malomcsatornát kívánjuk ismertetni, legcélszerűbb, ha kalauzul magát Beszédest választjuk, aki két cikkben is tájékoztatást adott a munkálatról. 1836-ban, a Társalkodó hasábjain leszögezte, hogy a csatorna elsőként tesz eleget az 1751 :XIV tc.-nek, amely nem csupán a káros malmok lerombolását írta elő, hanem azt is, a malmokat külön csatornán építsék fel. Ő maga - mint írja - 26 éven át küzdött azért, hogy valahol az országban megvalósítsa ezt, lehetővé téve a népnek az olcsó és helybeni őrlést. E cikk azért is érdekes, mert Beszédes ebben összefoglalta előremutató elveit a vízi munkákkal kapcsolatosan, általában is. Eszerint a vízi munkáknak szabályozott egységet kell alkotniuk, azaz a szabályozás, öntözés, csatornák és hajózás összefüggő rendszert alkot. Nem elég tehát a vizek ártalmát megszüntetni, jövedelmeztetni is kell a folyókat. Kiemelte azt is: amíg a folyók rendezve nem lesznek, elképzelhetetlen az annyira szükséges út- és vasútépítés! Gondolatai egyértelműen hatottak Széchenyire is. A Századunkban, 1840-ben aztán részletezte a malomcsatornát adatszerűleg: 15 malom épült fel (69 kerékkel), 15 zsilippel, egy nagy vízosztó épület és két hídcsatorna, melyekkel a csatornát két kisebb folyáson átemelték. A csatorna Butyintól Varsándig 92 km hosszú, esése 50 m. Kivitelezése olyan, hogy Békésen át akár a Tiszáig is folytatható. Az épületek erősek, téglából és kőből épültek. A malmok többemeletesek, mivel tágas raktárakkal is ellátták azokat. A malmokat „szárazon" építették, s a víz aztán pontosan oda érkezett, ahová terv szerint kellett; ez az építési mód sok költséget megkímélt. A malmokat elkészültük után rögtön munkába állították: az elsőt 1835ben, az utolsó hatot 1839-ben. Az összes közös költség kerek egymillió vfrt-ot (azaz 400 ezer pfrt-ot) tett ki. Közköltségen épült a csatorna, a gátak, a vízosz-