Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN
tisztek, ügyvédek. Csaba és az uradalom közti per esetén a megyei kiküldött elnökölt s a táblabírákat is a megye jelölte ki. Ez sokat nem segített Csabán, hiszen a megyei táblabírák és „független" kiküldöttek is általában jó ismerősei, rokonai vagy lekötelezettjei voltak a csabai földesuraknak, vagy az uradalmi prefektusnak, tiszttartóknak. Érdekesség, hogy az 1820-30-as években Csabán nemegyszer a helybeli plébános, Erdélyi József volt az úriszék elnöke. Az úriszéken csabai bírák is részt vehettek. 20 Az úriszék sem tűnt ki gyors ügymenetével: 1811. november 10-én pl. „kezességre" kiengedték a fogságból azt a Pulyák Györgyöt (mivel az ellene felhozott vádakat nem bizonyították be), aki már május óta volt bezárva... 21 1835 januárjában pedig az derült ki, hogy az 1827. óta hozott úriszéki ítéletek jó százánál még nem történt meg a végrehajtás... 22 Az úriszékről fellebbezett perek a megyei törvényszékre jutottak, amely külön polgári, úrbéri és büntetőperes törvényszékként működött a megyei közigazgatást is vezető alispán elnökletével, s általában közvetlenül az évnegyedes nemesi közgyűlés előtt vagy után ülésezett ésszerűségi okokból. A különösen súlyos büntetőügyeket már első fokon is a megyei büntető törvényszék tárgyalta és ítélte el. Visszakanyarodva a csabai bírósághoz: 1842-ig a fő büntetési mód a botozás (nők esetén a korbácsolás) volt; a bírák sorra rótták ki a 8-24 botot. 1842-ben a megyei közgyűlés - a liberális eszmék terjedése jegyében - kivette a botot a községi elöljárók kezéből. Ettől kezdve a megyei szolgabíró is csak törvényes eljárás és ítélet után, jegyzőkönyvezés mellett szabhatott ki botbüntetést. 23 A XVIII. század első kétharmada az Alföldön a kemény, mai szemmel megdöbbentően kemény ítéletek kora. Hajdúhadházon pl. 1731-ben bigámia miatt fővesztés volt az ítélet... Paráznaság vagy tolvajlás esetén a bűnös házát lerombolták, és az illetőt kikergették a városból. Szigorú református erkölcsiség érvényesült, mégpedig a tanács és az egyház együttes fellépése nyomán. A tanácsi büntetést egyházi is követte: káromkodásért 80 pálca, majd eklézsiakövetés járhatott. 24 Békés megyében sem voltak enyhébbek az ítéletek: 1729-ben lefejeztek egy békési asszonyt, aki hamisan özvegynek vallva magát újra férjhez ment. Hamis passzusért 50 botot is el lehetett szenvedni. 1766m Vö. úriszéki iratok szétszórtan - uo. - a/9-26, csomókban. n Úriszéki jegyzőkönyv 1811. nov. 10/2. p. - uo. - a/10. 11 Úriszék 1835. jan. 18. - uo. - a/20. 23 Palugyay Imre: Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása. IV Pest, 1855. 70.; Karácsonyi János: Békésvármegye története. I. Gyula, 1896. 413. 24 Molnár Ambrus: A hajdúhadházi ref. egyház története (In: Hajdúhadház múltja és jelene. Szerk. Komoróczy György, Gyula, 1972. 251.); Komoróczy György: Az önkormányzati igazgatás 1606-1948. - uo. 36l.
