Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

ban paráznaságért lefejezték Hartvik Krisztiánt...

25 Természetesen a XIX. század elejére már sokat szelídült a bíróságok szigora szerte az Alföldön: volt miből engedni. A bot azonban sűrűn zuhogott Csabán is. Ha a csabai, illetve csabaiakkal foglalkozó úriszéki peres ügyek és ítéletek közt tallózunk, feltárul előttünk a mezővárosi élet - bár a fonákjáról, ám a maga sokszínűségében és a hétköznapok valóságában. Ezúttal csak ízelítőül meríthetünk a gazdag forráscsokorból, megjegyezve, hogy a bírói, úriszéki és törvényszéki irategyüttesek alapos vizsgálata és elemzése - nemcsak Csaba esetében - el nem hanyagolható intenzitással egészítheti ki a kutatók által sűrűbben forgatott forrásokból nyerhető képet; emberközelbe hozza azt, felfedve a helyi szokásjogot, erkölcsi, életmódbeli normákat, azok kisebb-nagyobb megsértéseit, a családi, főként örökségi konfliktusokat és ezek kapcsán az egyes rétegekhez tartozók részletes vagyoni-kereseti viszonyait, a súlyosabb - időnként kirobbanó - társadalmi ellentéteket a maguk konkrétságában, a kisbűnözővé válni kényszerülő marginális csoportok és személyek nyomorúságát stb. Zsibrita Józsefet fogházba zárták, mert bírói ítélet ellenére sem fizette ki cselédjét;

26 elfogtak egy kóborló volt katonát is, aki megszökött a felkelő seregtől, ahová pénz fejében állt be és hamis útlevelet használt, amit 5 forintért lehetett akkor megvásárolni (személyi okmányai ugyanakkor zálogban voltak Szarvason 15 forint fejében...). Kiss Tamás, Hontból származó cseléd agyonütötte gazdáját, miután az megütötte, amiért elakadt a szekérrel... Volt nem egy nő, aki tömlöcbe került, mivel gyermeke nem a férjétől született.

27 A véget nem érő állatlopások mellett találkozunk olyan bebörtönzöttel is, akinek vétke istenkáromlás volt; a másikat meg azért ültették le, mivel lakodalomkor az egyébként a varjak és seregélyek elriasztására rendszeresített mozsárral durrogtatott - megyei rendelkezés ellenére.

28 Áchim Mátyást „érdemtelenül" gyalázta Osztár András: botbüntetést kapott, amit aztán testi gyengesége miatt háromnapi fogházra módosítottak (kenyéren és vízen).

29 Szegény Osztárra rájárt a rúd, mert 1813-ban, mint káromkodót a gyulai uradalmi tömlöcbe kísérték - ami már önmagában is súlyos büntetésnek számított.

30 A csikósoknak szerződés ellenére kenyeret nem adó gazdákat 12-12 bottal fenyegették meg.

31 Varga Kata 8 korbácsütést szenvedett el, mert „a katonasággal ismét 25 Haan Lajos: Regesták Békésvármegye közgyűlési jegyzőkönyveiből 1715-1795. - A Békésvármegyei Régészeti és Mívelödéstörténelmi Társ. Évk. X. (1883-84.) 85. 26 Úriszék 1803. - BML Bcs. ir. - a/8-88. 27 Vö. bírói levelek, büntetőügyek 1804. - uo. - a/8-106. 28 Bírák leveleskönyve, „bűnügyek" 1807. - uo. - a/9-553. 2<J Úriszék 1812. jún. 24/12. p. - uo. - a/10. 30 Úriszék 1813. márc. 29/17. p. - uo. - a/11-76. 31 Elöljárósági jegyzőkönyv 1813. szept. 13/25. p. - uo. - a/l 1-214.