Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN
A perek vitelének alakisága, adminisztrálása sok kívánnivalót hagyott maga után, főként a 18. században. 1792-ben a gyulai uradalom fiskálisa instrukciót dolgozott ki az uradalom községei számára. Ebben az uradalom elrendelte a szigorúan kötelező írásbeliséget, kivált olyan ügyekben, melyek fellebbezés révén az úriszékre is feljuthattak. A bíró az átvett panaszt azonnal köteles volt az alperessel közölni és ügyelni arra, hogy az 15 napon belül beadja jól megszerkesztett válaszát, amit megint csak rögvest a felperes tudomására kellett hozni. A fel-, illetve alperesi iratokat, beadványokat a jegyzőknek világosan el kellett különíteniük és a pertesthez csatolniuk. A fel- és alperesi tanúkat a bírónak nemcsak ki kellett hallgatnia, de a vallomásokat írásban is rögzíteni kellett. Ugyanaz a jegyző-a XVIII. században Csabán csak egy jegyző szolgált - nem vihette mindkét peres fél ügyét. A perlekedő felekkel rokonságban álló elöljárók nem vehettek részt - ezt külön el kellett rendelni... - az adott ügy tárgyalásán. Tilos volt az utasítás szerint a pereket hosszú ideig elnyújtani. Az ítéletet mindkét félnek meg kellett magyarázni; ha egyikük fellebbezett, akkor az úriszéki döntés előtt a városi bíróság nem bocsátkozhatott a végrehajtásba. Az utasítás ezeken túl számos alaki előírást is tartalmazott. 17 Az ítélet késleltetésének azonban így is maradt számos lehetősége. A pert az egyik fél magánál tarthatta s feleletét időre nem állította össze; lehetett újabb tanúkat kérni, újabb körülményekre felhívni a figyelmet. Egyetlen példa: PetrovszkyJános perének iratait két évig is magánál tartotta (tarthatta...). 18 1831-ben Csabán 54 per volt folyamatban; ezek jó részében az év során született is ítélet, ám a perek kezdő éve zömmel 1828-30 közé esett, sőt akadt per, amely már 1813 óta tartott... 19 A jelentősebb polgári perekben, az összes úrbéri és büntető perben papíron - az első fokú bíróság az úriszék volt. A valóságban - láttuk - a polgári perekben, beleértve a jobbágyok közti, úrbéres földekre vonatkozó ügyeket is, az úriszék csak fellebbezési, azaz másodfokú bíróságként funkcionált. A Harruckern-uradalom felosztása után a Csabán birtokos földesurak közös ügyeikben, mint pl. a regálé benefíciumok kérdései, ún. közös úriszéket tartottak, míg a csak az egyes uradalmakat érdeklő ügyekben külön-külön is rendeztek időről időre úriszéket. A pallosjogot a Harruckern-örökösök együttesen, éspedig Gyulán gyakorolták, fenntartva ott a közös tömlöcöt is. A veszélyesebb bűnözőket általában Gyulán tartották fogva. Az úriszék szervezete követte az országos gyakorlatot: általában az uradalmi prefektus elnökölt, jelen volt két megyei táblabíró is és - törvényes bizonyságként - az illetékes főszolgabíró és esküdtje, valamint az uradalmi 17 Instructio - uo. - a/28. IK Úriszék 1813. márc. 29/15. p. - uo. - a/l 1-75. 19 Perek jegyzéke 1831. - uo. - a/19.
