Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

ez a kereskedelem élénkítését, a hitelezők biztonságát szolgálta.

9 A 60, majd 200 forint értékhatárt aztán messzemenően nem tartották be. Az örökváltság némi tanácstalanságot idézett elő a bíráskodási hatásköröknél. Az uradalmak - miután Csaba összes úrbéres tartozását és a regálé benefíciumokat is örökre megváltotta - lényegében lemondtak a földesúri joghatóságról, ám a vonatkozó törvénycikk értelmében ehhez nem volt joguk: a feudalizmus nem ismert úriszéktől is független jobbágyi közösséget.

10 Ezek szerint a megváltakozott helységekre nézve is fennmaradt - papíron az úri joghatóság. A csabai képviselő-testület úgy vélte, nem lesz akadálya annak, ha a városi bíróságról a fellebbezett ügyek egyenesen a megyei törvényszékre kerülnek. Megoldásként felmerült második fokként városi úriszék tartásának lehetősége is.

11 Az alispán azonban azt javasolta - áthidalásként -, hogy Csaba az uradalom nevében tartson úriszéket; ennek hiányában nem fogadhat el - mint írta - a megyei törvényszékre történő fellebbviteli.

12 Végül is úgy oldották meg a problémát, hogy az uradalmak 1847-ben tartottak a forma kedvéért egy úriszéket, melyen elintézésre kerültek a függő ügyek.

13 A csabai bíróság a háztulajdonosok által választott bíróból (aki a helyi igazgatás és bíráskodás feje volt egyben) és az ügyek fontosságához mért számú esküdtből állt. Kisebb jelentőségű ügyeknél beérték két esküdttel, máskor viszont hatot hívtak be az ülésre és még további „hivatalos" személyeket is felkértek a részvételre. (A lakosság által választott esküdtek száma eleinte 10, később 12, majd 16 lett.) 1836-tól a bírósági ügyekkel foglalkozó elöljárósági ülést „ítélőtanács", „ítélőszék" ülésnek nevezték. (A közigazgatási ügyeket tárgyaló elöljárósági ülést ugyanakkor tanácsülésnek is mondták. Korszakunkban a községi bíráskodás és közigazgatás nem volt szétválasztva.) Az ügyek után a bíróságot taxa illette: 20 forint értékhatárig 1, 20-40 forint közti érték esetén 2 forint, és így tovább; ezen túl az ügyfeleknek az idézés átvételekor le kellett szurkolniuk 17 krajcárt. A végrehajtási díj napi 17 krajcár volt a felmerült költségek fedezése mellett.

14 A polgári perek számára 1836-41 közt van adatunk: ezekben az években 207 peres ügy került a bírák elé (amibe a szabálysértési és kisebb adóssági ügyek nem számítottak be).

ls Végrehajtást (executio) 1831-1840 közt 86 esetben foganatosított a tanács.

16 ,; 1836:XX. tc. -Corpus Juris... 1836-1868. évi törvénycikkek, Bp. 1896. 61., 1840: XI. tc. uo. 108.-vö. ítéletek - 1843. jan. 7/12.-BML Bcs. ir. — a/25., ill. 1844. máj. 30/6. p. - uo. a/26. 10 1840: VII. tc. 9. §. - Corpus Juris... i. m. 92. 11 Képv. test, jegyzőkönyv 1847. Jan. 5. - BML Bcs. ir. - a/1. u Eördögh Frigyeshez, Csaba főjegyzőjéhez írott levél, 1847. márc. 8. - BML Bcs. ir. - a/27. 13 Uo. M Úriszék 1844. máj. 30/6. p. - uo. - a/26. 15 Polgári perek jegyzőkönyve - uo. - a/29. 16 Végrehajtások jegyzőkönyve - uo. - b/10.