Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

a XVIII. században végig mechanikusan megtörtént. Az uradalmat akkor csak az érdekelte, hogy a kialkudott taxát a telkesektől megkapja. Az önállóság egyik forrása az volt, hogy jelentősebb, első fokon az úriszékre tartozó ügyekben is jogában állt a bírónak megkísérelni a felek közti barátságos megegyezést. Úgy tűnik, sok esetben sikerült a feleket arról meggyőzni, hogy jobb, ha a sorstársai ítélnek a helyi szokások alapján, mint ha az „urak" kezére jut a dolog... Az így kialakult tényleges önállóság példájaként említsük meg: 1822ben 800 forint értékű föld eladásakor, amit a bíró lényegében „jóváhagyott", a vételárból a község 600 forintot egyszerűen lefogott az illető tartozásai fejében. Az úriszék már csak utólag jegyezte meg, hogy a helység nem lehet „önmaga bírája".

4 1839-ben is tiltakozik az úriszék, mivel a csabai bírák jelentős ügyekben is nemcsak ítéltek, de a végrehajtást is foganatosították - úriszéki felülvizsgálat nélkül.

5 Ugyanezt látjuk 1843-ban is: ítéleteit az elöljáróság már fel sem terjesztette az úriszékre.

6 Az úriszék általában tűrte a csabai bírák önállóságát s beérte a fellebbezett ügyek elbírálásával. Egy kivétel volt a polgári ügyek között: a jobbágyföldek adásvétele, illetve öröklése, ahol főként a XIX. század elején, amikor az uradalmak szélesíteni igyekeztek nemcsak bevételeiket, de jogosítványaikat is és erőteljes, de végül is sikertelen erőfeszítéseket tettek az úrbéres földek forgalmának kézben tartására. A Csabán birtokos uradalmak közös úriszéke végül is, a beletörődés határozott jeleként 1835-ben a csabai tanácsot „ítélő és végrehajtó tehetséggel" ruházta fel - hivatalosan is. Egyúttal azonban előírta, hogy a bírói ügykört gyakorló tanács ne csak a lakosok közül választott esküdtekből, hanem szakképzett személyekből is álljon. Az elöljáróság (tanács) minden jobbágyok közti perben kompetens lett, sőt, ha fellebbezés nem történt, ítéleteit végre is hajtathatta. Időről időre jegyzőkönyveit be kellett mutatnia az úriszéknek, de ez már valóban merő formalitás volt.

7 Az örökváltsági szerződésben (1845) az uradalmak el is ismerték, hogy Csaba az elsőfokú bíráskodási jogkört nemesekre, nemtelenekre és úrbéri tárgyakra nézve is „dicséretes buzgósággal" gyakorolta.

8 Figyelemre méltó fejlemények ezek: Csabán lényegében erőteljes jogkiterjesztés történik az országgyűlési jogalkotást megelőzően! További lépés volt az önállóság növekedésében az 1840-es évek elején bevezetett szóbeli perek intézménye; ez azt jelentette, hogy adóssági ügyekben 1836-tól 60, majd 1840 után 200 forint értékhatárig a város nemcsak ítélhetett, de a fellebbezés kizárásával rögvest végre is hajtathatta ítéleteit; mind4 Úriszéki jegyzőkönyv 1822. márc. 27/4. p. - BML Bcs. ir.- a/14. 128. s Úriszék 1839. dec. 13/62. p. - uo. a/22. 6 Úriszék 1843. máj. 17/6. p. - uo. a/25. 7 Úriszék 1835. jan. 19/65. p., 1836. ápr. 27/25. p. - uo. a/20. 8 Uo. a/26.