Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN
A begyaljai helységek 17 '' nemesi birtokai 1805-1834 Helység Birtokok száma Ebből extra neus 1805 1834 1834 Golop 9 7 3 Tállya 243 260 126 Rátka 9 85 84 Ond 58 78 24 Mád 160 190 76 Zombor 41 103 93 Tarcal 170 239 95 Tokaj 132 185 63 Olaszliszka 146 186 78 Erdőbénye 108 145 33 Tolcsva 122 124 64 Bodrogkeresztúr 143 126 55 Zsadány 34 46 26 Bodrogolaszi 43 48 35 Sárospatak 309 437 176 Sátoraljaújhely 228 359 122 Kistoronya 126 122 "/ Bodrogkisfalud (Szegi-Long pusztával) 73 84 Összesen 2154 2824 1153 A mintegy 500 zempléni lakott helyből, illetve helységből 18-ban 2824 birtok terült el a Hegyalján 1834-ben; az összes birtok mintegy 10%-a, a helységek mintegy 3,6%-ában. A 2824 birtok hozzávetőlegesen 2000 birtokos kezében volt, azaz: a nemesi birtokosok fele birtokolt a Hegyalján! 175 Visszatérve az összes birtoktesthez és nemesi jövedelemhez: 1834-ben tehát 4128 „birtokos" (ekkor a nincstelenek, birtoktalanok is benne vannak a „birtokos" kategóriában), illetve 4128 nemes és pap 37 227 „telek" (1 116 810 17-1 Abaújszántó s Erdőhorváti (Abaúj megye) nélkül. 175 Megemlítendő, hogy 1834-ben 2864 birtokból 1153-at ún. extraneusok birtokolták; ezek kb. fele volt megyén kívül lakó. Zömük a környező megyékben lakott, de volt köztük pesti, hevesi, sőt békési is stb. Az extraneusokat általában a községi névsor végén, elkülönítve vették sorba, s így viszonylag egyszerűen összeszámolhatok. A tokaji kerületben pl. extraneusként szőlőt - általában néhány „telek" jövedelmű kisebb szőlőt - birtokolt gr. Vay Ábrahám Szabolcsból, gr. Károlyi György Szatmárból, Kassa városa, a jászói prépost, az egri érsekség, gr. Teleki József (bécsi illetőséggel), gr. Keglevich János Borsodból, gr. Forgách Zsigmond Abaújból, Pulszky Károly Sárosból és így tovább. Az arisztokrácia és a jómódú középbirtokosság szerette a „tokajit" saját termésként fogyasztani, illetve kínálni.
