Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

jövedelmezősége is végig csökkent a megyében. Az állattenyésztés csökkenő jövedelmezősége mögött az állatszám mérséklődése és a piaci ár csökkenése is szerepet játszhatott. A személyek száma utáni dicaérték a népességszám 1838-ig tartó csökkenését jelzi, s egyben ki is egészíti a korábban tárgyalt népességváltozási adatokat: az 1812-es magasabb érték jelzi, hogy a népességcsúcs nem is 1828-ban, hanem már korábban, a konjunkturális időszak vége felé lehetett! A közös haszonvételeknél az újhelyi kerület - ellentétben a megyei tendenciával - 1828 után már nem csökkenő jövedelemmel szerepel: ez a megyeszékhely adta fuvarozási, napszámosmunka-lehetőségeket jelzi. A földek, szőlők, kertek rovatában (fundus) kiemelendő, hogy az általános hanyatláson belül 1828 után a szőlőtermelő részeken (tokaji, pataki, szerencsi terület) már nem csökken a jövedelmezőség, hanem mérsékelten nő, ami a válságból való lassú kilábalást jelezheti e legjobb gazdasági adottságú területeken; hasonló a helyzet a szintén jobb adottságú nagymihályi kerületben. Az állattartás jövedelmezősége 1828 után már megyeszerte alig csökken, ami a válság utáni stagnálást jelzi megyeszerte, de a szerencsi, gálszécsi, sókúti, homonnai kerületek már emelkedő adatai megint csak a kilábalás kezdeteit mutatják. A nemesség Az egyébként adómentes nemességet a nemesi felkelésekkel, majd különböző nemesi felajánlásokkal kapcsolatos költségek kivetésekor családfőnként összeírták. Az összeírások tartalmazták a nemesség egyenkénti jövedelmét, mégpedig Zemplénben az egyes jövedelemforrások szerinti rovatos bontásban. Csak a XIX. századból a következő nemesi összeírások anyaga maradt fenn: 1800, 1805,1807, 1812, 1834,1841. Az 1800-1812-es összeírások a napóleoni háborúk idején több ízben - s egyben utoljára - összehívott insurrectióval kapcsolatosak, az 1834. évi pedig az országgyűlési költségek, az 1841. évi a nemzeti színház létesítésével összefüggő nemesi ajánlások arányos kivetése végett történt. Sajnos, az egyes időszakokban végrehajtott összeírások kulcsa más és más, ezért összevetésük nem ad pontos képet a nemesség vagyoni differenciálódásáról, az egyes jövedelemforrásokból származó jövedelmének változásáról, 1800-ban (és 1812-ben is) 19, 1834-ben 26 rovatos bontásban írták össze megyénkben a jövedelmeket, vagyis az 1834-es összeírás pontosabb, tagoltabb. Az összjövedelmet, de az egyes jövedelem rovatokba bejegyzett összeget is átszámították eszmei „telekké": 1800-1812-ben 24 pfrt-ot, 1834-ben, 1841-ben 30 pfrt-ot vettek egy „teleknek". A számítások és rovatok során és a két összeíráshoz készült közgyűlési utasításokon végigtekintve lé-