Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

hogy a .népösszeírásokban adott iparoslétszám - feltételezésem szerint - mintegy háromszorosára emelkedik. Az utóbbiak bizonnyal számításon kívül hagyták a legényeket, az inasokat, a gyenge keresetű, csak időszakosan dolgozó kézműveseket, a nemes iparosokat természetesen mind, s nem vették számba a gyárakban - üzemekben - manufaktúrákban dolgozókat, és a zsidókat sem. Sok üzem nem volt a megyében a '40-es években, de azért működött egy vashámor Szinnán, egy bőrgyár Csemernyén, cseréppipákat készített egy üzem Kis-Azaron, létezett egy papírmalom is Nagy-Kemencén, valamint jó néhány szeszgyár megyeszerte - kiemelkedett közülük a tótizsépi. A népösszeírások emellett, mint láttuk, a népességet is jóval kisebb számban adták meg, mint Fényes Elek, illetve korábban L. Nagy. 4000-es iparoslétszámmal és Fényes 1847-es népességi adataival számolva végül is 1 iparosra 1847-ben 74 lakos jutott. Fényes adatai szerint - az iparosok száma mindenhol túlzott, de a megyék közti arányok elfogadhatók - Zemplént régiójában megelőzte Abaúj, Gömör, Szepes, Máramaros, Ugocsa, Bereg, Ung, Szabolcs viszont erősen, Szatmár kevésbé, de elmaradt tőle. Megyénk iparosodottsága országos összevetésben kevéssel átlag feletti lehetett 1847-ben. A legények száma s bizonyára a segédmunkásoké is jóval a mesterek száma alatt mozgott, s az országos arányszámot sem érte el.

98 1857-ben Zemplén még őrizte az iparosok-kézművesek számarányaiban az átlaghoz közeli pozícióját, de az alkalmazott, illetve segédmunkások számarányában erőteljesen lemaradt az országos átlagtól. Megyénk a feudalizmusban kialakult, családtagokkal, de legények és munkások nélkül dolgozó kismesterek túlsúlyát mutató iparos struktúráját a polgári korszak első éveiben is megtartotta: 4649 iparos és 1773 ipari alkalmazott és segédmunkás dolgozott a megyében 1857-ben. Több iparos csak 18 megyében volt ekkor, ipari segédmunkás viszont 32-ben (!). Az iparosok aránya a lakosságon belül Zemplénben igen közel állt.az országos értékhez, de a segédmunkásoké messze elmaradt attól. A segédmunkások száma országszerte elmaradt az iparosokétól, de korántsem olyan arányban, mint azt Zemplénben láttuk; az országban 183 578 iparosra 155 954 segédmunkás esett.

99 1869-re Zemplén is igazolja Szabad György megállapítását: az ipari munkásság megkétszereződik 1848-hoz képest.

100 1847-ben 4000-re tettem a kézművesek számát, ebből 2000-3000 lehetett önálló; 1869-ben már 9607 volt

101 9H Bácskai-Nagy, 1984. 157; városokban 2, általában pedig 3 mesterre jutott 1 legény; Zemplénben még kevesebb volt a legények aránya. Tegyük hozzá: a családtag férfiak - fiúk beszámítása (vö. 49. táblázat) e képet jelentősen módosítja. 99 Statisztika. 1857. 260. alapján számítva, Szerb Vajdasággal és Temesi Bánsággal. 100 Szabad György: Az önkényuralom kora (1849-1867). In: Magyarország története 18481890. Főszerk. Kovócs Endre. Bp. 1979. 601. 101 Bányászattal-kohászattal.