Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

Az iparosok száma a népösszeírások szerint Zemplénben 1787-1847 Számuk Arányuk az önálló nem nemes keresőkön belül 1787 1181

9í 1819 1506 4,18% 1828 1390

95 4,12% 1837 1378 3,89% 1841 1369 3,80% 1846 1360 3,67% 1847 1433 3,46% dunántúli, nyugati és közép-felvidéki megyék (ahol 2, sőt nemegyszer 3% fölött volt az arány) többségében és az alföldi megyék mindegyikében növekedett ekkor is a kézművesek száma! Megyénk tehát e téren a rangsorban meglehetősen hátul áll. Népességének iparoshányada még tovább is romlott a '40-es években (1846 :1,29,1847 :1,12 ...)

9Va Fényes Elek adatai az 1857-es, viszonylag pontosnak tartott összeírás tükrében túlzottnak tűnnek! Nem hihető ugyanis, hogy az 1857-es iparosszám, sőt a segédmunkásokkal együttes iparos-munkásszám (4649, ill. 6422) elmaradt volna az 1847-es kézműves szám mögött.

96 Fényes Elek 6827 főben megadott kézművesszámát úgy - becslés szintű munkahipotézisként - 4000-re redukálva

97 remélem a valóságot legalábbis megközelíteni. Ez azt is jelenti, népesség növekedését nem követte az iparosok számának gyarapodása, mert a nem városi települések ipara fejlődött erősebben; az utóbbi megállapítást a sz. kir. várossal nem rendelkező Zemplén szintesése nem erősíti. 94 Zemplénben nem volt sz. kir. város, így a „polgár" címszó alatt összeírtakat iparosnak vehetjük; nincs arra adatunk, hogy mezővárosi polgárt - miként az Alföldön - e rovatban szerepeltettek volna. "'Az 1828-as adóösszeírásban számuk 1011 (Acsády Ignác: Az 1828-iki országos összeírás végleges eredményei. In: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1896. 114.), de tudjuk azt, hogy nemcsak az időlegesén dolgozó, hanem a csekély jövedelmű iparosokat sem vették számba (Bácskai-Nagy, 1984. 33.). A dicalis összeírások az iparosok számát illetően használhatatlanok: az 1828-as dicalisban pl. összesen 246 kézművest vettek fel, miután az összes majorsági, konvenciós iparost figyelmen kívül hagyták (Zlt. IV/1005/d.-99.). 95/a Zlt.-Loc. 383/223. Kgy. 1847/1615. Eperjessy Géza Fényes Elek 1847-es adataira alapozva, a népösszeírásokból merített iménti adatainkkal szögesen ellentétes megállapításokat tesz: szerinte Zemplén az átlagosnál iparosodottabb volt, 43 lakosára jutott 1 iparűző. (Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686-1848. Bp. 1967. 52.) - Ezzel szemben az 184l-es népösszeírás szerint 152, az 1846-os szerint 155, az 1847-es szerint 152 főre jutott mindössze 1 iparos. 96 Fényes Elek: Magyarország leírása. II. Pest, 1847. 307. Fényes adata minden megyénél magasabb, mint az 1857-es összeírásé! 97 Ebben benne van a kb. 350 zsidó iparos is.