Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

kétségkívül - 1848 előtt jobban, 1857-ben kevésbé - alulregisztrált. 1857-ben a tanítókat pl. igen hiányosan írták össze, a gazdatiszteket számba se vették, így is 1857-ben már 2200 lehetett az értelmiség száma. Az értelmiség polgári kori összeírásokban felszökő számának egy része onnan adódik, hogy 1849 után már a birtokos nemes-értelmiségieket is összeírták, amennyiben fő tevékenységük értelmiségi volt (21. táblázat). 21. táblázat Értelmiség Zemplénben 1857, 1869 Hivatalnok író,

89 GyógyGazÖsszePaálla- maTaníműÜgyOrvos Bába szeEgyéb dasen pok mi gán tó vész véd rész tiszt 1857 396 761 468 99 1819 1869 387 557 239 729 116 48 140 33 42 582 3024

91 1847-ben - az összes lakosságot véve alapul - kb. 170-180, 1869-ben már mintegy 100 emberre jutott egy értelmiségi, ami - ha a pontosabb 1847-es adatok esetén változó is az arány - biztosan jelzi az erőteljes felfutást a polgári korszak első időszakában. Az iparosok és a kereskedők Az iparosok-kézművesek száma a népösszeírásokban 1819 után folyamatosan csökkent, leszámítva az előző évhez képest népességben és családszámban is erősen felugró 1847-es év adatát. A nem nemes népességen belüli iparosarány végig és egyenletesen csökkent. Ezt támasztja alá az össz-férfilétszámon belüli iparosarány is; 1821-ben ez Zemplénben 1,4%, 1843-ban 1,3% volt.

92 Az így mért iparosodottságban Zemplén a környező megyék közül elmaradt Abaújtól, Beregtől, Gömörtől, Borsodtól, de megelőzte Sárost, Ungot, Szatmárt és egy szinten állt Szepessel. (Az említettek közül Gömörben volt a legnagyobb az arány, 1821-ben, 3,0%, 1843-ban 3,7%.) Figyelemre méltó, hogy hanyatló tendenciát a térségben egyedül Torna mutat, a többi megyében nőtt az iparosok száma! Országosan a férfinépességen belüli iparos arány hanyatlása elsősorban a szabad királyi városokra jellemző a XIX. század első felé ben.

93 A 89 A tanítók egy részével. 90 A jegyzőkkel együtt. 91 Tanulók nem számítva, miként az 1857-es összeírásban. 92 1841: 1,31, 1846: 1,29, 1847: 1,12. Az adózókon belül az iparosok aránya 1846-1847ben is 0,65%. 93 Bácskai-Nagy (1984. 174). is azt írja, hogy a reformokban a sz. kir. városokban a