Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN
. A tanítók ugyancsak nincsenek a honoráciorok közt számba véve; őket alighanem zsellérként tüntették fel. Számuk 1772-ben (későbbi adatunk nincs) 188 volt 84 ; így 1800-ban kereken 200-at számolok. Az 1804-es népösszeírásban 246, az 1800-as nemesi összeírásban 273 honorácior szerepel; az utóbbi a pontosabb, mivel a nemesi összeírásban nemcsak a nem nemes honoráciorokat, hanem a birtoktalan nemes honoráciorokat is számba vették! Bizonyos, hogy a népösszeírásban erősen aláértékelték az értelmiség számát, hiszen pl. az újhelyi kerületben, ahol több mezőváros, köztük a megyeszékhely foglalt helyet, mindössze 12-t számoltak össze, Sátoraljaújhelyen pedig csak egyetlen patikust, ami képtelenség! Bízvást számolhatunk tehát minimum 300 honoráciorral, 295 pappal és 250 tanítóval, azaz összesen 845 tágabban értelmezett honoráciorral - szemben a népösszeírás 246 főjével! 1847-ben pedig a tanítók számát 10%-kal többnek véve, a honoráciorok száma mintegy 900-ra becsülhető. Ehhez számolandó még a megyei tisztviselők (akik zömmel birtokos nemesek voltak, s így birtokosként s nem honoráciorként vették őket nyilvántartásba) száma, azaz időszakunkban kb. 70-100 fő, amivel 1800-1804ben 900, 1847-ben 1000 lehetett az értelmiségiek összes száma. A honoráciorok összeírása megyénként is más-másképpen történt, s így alig összevethetők az adatok; pl. 1804-ben Sárosban 297, Gömörben 388, Borsodban pedig csak 112 honoráciort írtak össze, s a különbségeket sem a megyék nagysága, sem a nemességük közti nagy különbség nem támasztja alá. 85 Az adatok tehát csak hosszabb időszakban és csak fő vonalak meghúzására alkalmasak. 1828-ban 8rt a 18 éven felüli férfiak arányában - az összeírások szerint - a legtöbb honorácior a Jász-Kun kerületben (1,20%) és Gömörben volt (1,13%) majd Hont és Szepes (0,98%) következett. Az országos átlag 0,65% volt, Zemplén ezt valamivel meghaladta (0,74). Az átlagosnál jóval kevesebb honorácior volt Győrben, Csongrádban, Csanádban, Békésben, Szatmárban, Beregben, Baranyában, - ha hinni lehetne az összeírásoknak... (Győr megyében pl. 0,18-os legalsó honorácior - 18 év feletti - férfiarányt jegyeztek fel, ami alig hihető...) Az arányok érzékeltetésére nem árt felsorolni, hogy 1800-ban Zemplénben a honoráciorok soraiban milyen foglalkozások szerepelnek, hány fővel. A 273 főben (egyháziak és tanítók nélkül) megadott létszám így oszlott meg (ahol lehet, feltüntetve az évi jövedelmet is): 84 Thirring , 1938. 67. 85 Faragó, 1977. 182. 86 Uo. 190.
