Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS
Az utasítások egy része hallgatott a nemesség privilégiumairól - köztük az adómentességről. Az úrbéri kérdésben a megyék zöme csak az 1836-os törvény végrehajtásának technikai kérdéseire koncentrált. Egyedül Bihar nem kereste a feudalizmuson belüli utat, hanem a jobbágyterhek kényszerítetten kötelező örökváltságát vetette fel - alighanem először az országban. Igaz, a kártalanítást teljesen a jobbágyokra terhelte volna, méghozzá rövid, tíz esztendős lefutással. 36 Közben tovább folytak a követválasztások. Az ellenzék arra törekedett, hogy a politikai perek vádlottjaiból több országgyűlési követ legyen. A perben állók egyébként részt vettek a megyei közgyűléseken, mégpedig demonstratív és megkülönböztetett tisztelet közepette. Pest ügyében Ráday Gedeon még a követutasítást előkészítő bizottságban is helyet kapott. Végül egyedül őt sikerült a vádlottak közül követté választani. A többieket a kormányzati offenzíva legyűrte. Sedlnitzky rendőrminiszter áprilisban már jelezte, hogy Ráday ügyében az oppozíció „egyesülési pontot" kíván csinálni. 37 József nádor már március végén jelentette Bécsnek, hogy igyekszik Ráday megválasztását meggátolni. Ha nem sikerül, akkor mit tegyen? - kérdezte. Mailáth kancellár igen gyorsan válaszolt: minden erővel meg kell gátolni, hogy a királyi ügyész vádja alatt álló Ráday követ legyen, ha mégis bekövetkezne, akkor a király nevében tiltják meg pozsonyi megjelenését. Egyúttal arról is gondoskodtak, hogy Ráday mint gróf, azaz főrend ne kapjon meghívót a főrendi házba. 38 Pest nem tágított és a május 4-i közgyűlés 1148:230 arányban Rádayt követté választotta Szentkirályi Móriccal egyetemben. 39 Azonnal megszületett a királyi leirat: Ráday nem jelenhet meg az országgyűlésen, s ennek érdekében „megfelelő intézkedés történt". 10 A megye adminisztrátora új választást rendelt el, ám május 25-én a közgyűlés leszögezte, hogy az uralkodó nem avatkozhat a szabad megyék választásába, mert felborul akkor a rendek és az uralkodó közti „súlyegyen". A megválasztás eltiltását jogsértésnek nyilvánították, egyben azonban - kerülve a még élesebb összecsapást - kijelentették, hogy az erőszaknak engedve, Rádayt nem küldik fel Pozsonyba. Az utasításba viszont belevették azt, hogy a másik követ, Szentkirályi az országgyűlésen azonnal javasolja az új sérelem minden más tárgy előtti orvoslásának követelését. E határozatot a többi megyének is megküldték. 41 Deák rögtön megérezte: a Ráday-ügy mentőöv a számára. A június 5-i kerületi ülésen vezérletével határozattá lett az, hogy míg a Ráday-sérelem or•* 6 Az 1839- június 7-i pótutasítás: Takáts-hagyaték 872. 37 Takáts-hagyaték 8220: Sedlnitzky levele az uralkodóhoz 1832. április 22. w MOL Kancellária, Elnöki 1839/301., Takáts-hagyaték 8221/n. » Takáts-hagyaték 8221/n. ""MOL Kancellária, Elnöki 1839/617. 11 Bártfai Szabó: i. m. I. 111., MOL Kancellária, Elnöki 1839/617.
