Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS

zott ember, de hajlamos a heveskedésre. Az országgyűlés eredményessége amúgy is azon múlik, milyenek lesznek a követutasítások - mondta.

17 A kormányzat hasonlóan vélekedett, s Mailáth Antal kancellár 1838 végén széles körben tájékozódott a megyék politikai helyzetéről. Kormányzati jelentő hálózatról is gondoskodott: kérésére az uralkodó utasította is a királyi kamara hivatalnokait, a kerületi ügyészségek alkalmazottait arra, hogy tartsák rajta szemüket a követválasztásokon és a megyei követutasítások előkészületein.

18 Mailáth igyekezett a nádort is aktivizálni azért, hogy a kormányzat többségre jusson a megyékben, s ott Bécsnek elfogadható utasítások szülessenek és gutgesinnt követek legyenek választva. A nádor egyetértett, de a feszült helyzetben nem vállalta a gyakorlati lépéseket. Azt kijelentette figyelmeztetésül: „nagy tudású, mérsékelt, az alkotmány talaján álló emberek kívánatosak." Nem csak a radikális ellenzékieket, de a szélsőségesen szervilis aulikusokat is távol szerette volna látni az országgyűléstől. Ezt a tanácsát nem hallgatták szívesen Bécsben. A nádor jelezte azt is, hogy egyes megyék a politikai vádlottak követté választását tervezik: ebben Mailáth nem is késett intézkedni.

19 A kormánypolitika eredményes vitele országszerte a főispánokra illetve helyetteseikre, az adminisztrátorokra várt. Az ellenzéknek feltűnt, hogy az 1830-as években egyre több adminisztrátor kinevezésére került sor - a távollévő, más magas tisztséget is betöltő főispánok pótlása érdekében. Az ellenzék eredménytelenül érvelt azzal, hogy az adminisztrátorok a kormányzati befolyás törvényellenes megduplázását jelentik, mivel a főispán az országgyűlésen, illetve Bécsben - az adminisztrátor pedig a megyében működhetett. A nemesi ellenzék a választott alispánt tekintette jogszerű főispáni helyettesnek. - Zemplénben pl. - ahol a főispán, Mailáth Antal kancellár lett, adminisztrátorként kirendelte a kormány Siskovits Józsefet, aki neki is látott az ellenzéki megye átalakításához, mégpedig átmenetileg sikerrel: a követutasítás mérsékelten ellenzéki lett.

20 A követek Deák hívei lettek, ám kénytelenek voltak meggyőződésükkel ellenkező utasítást képviselni... Ez több megyében így történt. Az adminisztrátorok módszereiről majd Tolna esetében hozunk példát. 1839 áprilisában megérkeztek a megyékhez az ún. regálisok (királyi meghívók), melyek június 2-ára tűzték ki az országgyűlés kezdetét. Minden korábbit túllépő indulatokkal övezve indultak meg országszerte a választási 17 Pesti jelentés 1839. március 28. - Takáts-hagyaték 8219/n., Ferdinánd császár József nádorhoz 1839. április 4. és 9. illetve május 15. - MOL N 22. 24. cs. 1H Mailáth jelentése és a királyi válasz: MOL Kancellária, Elnöki 1839/18. 19 A levélváltás: uo. 1839/266. 2<)

Takáts-hagyaték 8221/b., Zemplén megye közgyűlési jegyzőkönyvei 1839/456. - BAZ Megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára.