Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Erdész Ádám: A Kossuth-kultusz Békés megyében
Erdész Ádám A Kossuth-kultusz Békés megyében Aligha lehet kétséges, hogy a magyar történelmet formáló személyiségek közül Kossuth Lajos alakja égett bele legmélyebben a magyar közgondolkodásba, a magyar nemzettudatba. Személyének folklorizálódása már Magyarországról való távozása után megindult, s még életében szabályos kultusz alakult ki körötte. 80. születésnapján 32 megye és 17 város - a magyar többségű törvényhatóságok zöme - üdvözölte, az 1880-as évek végén 31 település fogadta díszpolgárává. A 19. század utolsó évtizedében városok és községek egymással versengve keresztelték át központi tereiket, utcáikat Kossuth nevére. S ami ennél is több, nagyon-nagyon sokan érezték úgy, hogy személyes viszony fűzi őket az ország egykori kormányzójához. „Kossuth apánk"-ként emlegették, magántársaságokban is megünnepelték névnapját, s magától értetődő természetességgel használták az agg politikus levélbeli megszólításakor a tegező formát, mint tette azt Szarvas városának képviselő-testülete is, amikor 90. születésnapján köszöntötte. 1 A rendkívüli ismertség és a példátlan tisztelet elvezetett Kossuth személyének szakralizálódásához: már a szabadságharc idején nemegyszer a magyarokat a szabadság ígéretföldjére vezető Mózesként beszéltek róla, később a magyarok megváltójaként is emlegették. Az 1880-90-es években a Kossuth-tiszteletben a vallási kultuszok számos elemét azonosíthatjuk. Az évfordulós ünnepeknek, a szoboravatások1 „Hazafiúi örömmel s hálás szívvel ragadjuk meg az alkalmat, hogy Neked, legnagyobb hazánkfia, Polgártárs, 90 éves születésnapod évfordulója alkalmából, Szarvas városa nevében legjobb kívánatainkat tolmácsoljuk, s Reád az ég áldását kérjük." Békés Megyei Levéltár (a továbbiakban BML) V. 334. Szarvas nagyközség ir. b/66. 209/1892.