Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Erdődy Gábor: A polgári átalakulás élharcosa, a forradalmi örökség védelmezője (1847-1867)

s minden más nemzetekkel barátságos kötésekkel szövetkezni elhatározott akarata."

6 4. A kormányzóelnök A trónfosztás kimondásával Kossuth azon nem titkolt elképzelésének is utat kívánt nyitni, hogy a függetlenség helyreállítását követően új alkotmányozó nemzetgyűlés üljön össze, s hogy az áprilisi alap továbbfejlesztésével a forradalom új, demokratikus szakaszát vezesse be. S bár a későbbi hónapok katonai erőviszonyainak alakulása a terv kivitelezését nem tette lehetővé, számos pozitív döntés jelezte a vezető magyar politikusok törekvéseinek lényegét. A detronizációt követően mindenekelőtt az új kormányzati rendszer meghatározására volt szükség. A hatalmi ágazatok hatáskörének meghatározását kísérő heves belső viták eredményeként megszületett megoldás nem csupán a felelős kormányzás alapelveit erősítette meg mintaszerűen, a kormányzóelnök valós befolyásának szabályozása a korabeli legdemokratikusabb tartalommal történt meg. Az érdekegyesítő politika újabb megerősítése céljából bocsátotta ki április 19-én kormányzóelnöki rendeletét, amely valamennyi esetben a földesúr feladatának nevezte, hogy a vitatott föld majorsági jellegét hiteles oklevéllel bizonyítsa, ellenkező esetben pedig automatikusan a parasztot illette meg a tulajdonlás joga, állami kárpótlás mellett. A demokratikus továbblépést szolgálta a büntetőjogi intézményrendszer Vukovics Sebő által végrehajtott reformja, s a jobbágyfelszabadítás immár valamennyi feudális maradvány eltörlését magába foglaló törvénytervezete is. Egyetemes összehasonlításban is óriási jelentőséggel bírt július végén a nemzetiségi törvény elfogadása. A sokat ígérő előzményeket követően május végétől, tehát a magyar honvédsereg 6 Beér János (szerk.): Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp., 1954. 720-723.