Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Erdődy Gábor: A polgári átalakulás élharcosa, a forradalmi örökség védelmezője (1847-1867)
a jövőt, melyet nem ismerünk, hanem védelmezni a hazát akképpen, hogy Magyarország dolgai becsületes kiegyenlítésének semmiféle útja bevágva ne legyen." Jelezte, hogy ennek megfelelően kormánya olyan politikát fog követni, amely „védeni kívánja a hazát igazságtalan megtámadás ellen s e védelem közben semmi utat nem akar elzárni, hogy Magyarország ügyei, a nemezt jogai, becsülete és szabadsága alapján úgy egyenlítettethessenek ki, mint a körülmények szerint kiegyenlíteni legtanácsosabban lehet". 5 Bármennyire is megfontolt és türelmes volt azonban a magyar politika, a végső győzelem tévhitében cselekvő Habsburgok által március elején kihirdetett oktrojált Olmützi Alkotmány Magyarország 1848 előtti meglehetősen korlátozott önállását is megszüntette és Magyarországot egyszerűen letörölte a térképről. A valós alternatívákat elméletben is felszámoló lépésre reagálva a közvélemény elsöprő támogatását élvező Kossuth úgy ítélte meg, hogy az ország külföldi megjelenése érdekében határozott válaszadásra van szükség, s mivel választásra gyakorlatilag csak a feltétel nélküli behódolás, illetve a szabadságharc megvívása között nyílik lehetőség, a biztos halál helyett a túlélés esélyét is magába foglaló Függetlenségi Nyilatkozat kibocsátására tett javaslatot. A detronizáció kihirdetésével a parlament nem csupán törvénysértő dinasztiájától kívánt végleg megszabadulni. A döntés magába foglalta a magyar nép azon - a demokratikus szolidaritás érzéséből táplálkozó - törekvését is, hogy az európai szabad népek családjába önálló tényezőként visszatérve az abszolutizmus seregeivel szemben az alkotmányos szabadság erőit gyarapítsa. - „Midőn a magyar nemzet... az európai status családba önálló és független statusként belép, egyszersmind kinyilatkoztatja, hogy azon népekkel, melyek vele ezelőtt egy fejedelem alatt állottak, békét s jó szomszédságot alapítani, s folytatni, 5 KLÖM XIV. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. 1849. január 1.-április 14. (Szerk. Barta István.) Bp., 1953. 405-409.
