Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Erdődy Gábor: A polgári átalakulás élharcosa, a forradalmi örökség védelmezője (1847-1867)

tebb követtársai többsége által többször is leszavazott politikus különösen a miniszteri felelősség elvét mintaszerűen érvényesítő liberális kormányzati struktúra, illetve a népképviseleti alapokra fektetett választójogi rendszer megalkotására, valamint a közép- és a kelet-európai térségben a jobbágyság számára - hiányosságai ellenére is - messze legkedvezőbb megoldást: az állami kárpótlással lebonyolítandó általános és kötelező örökváltságot tartalmazó jobbágyfelszabadításra lehetett büszke. Mindeközben érett reálpolitikusként vette tudomásul, hogy elveitől és törekvéseitől ugyan eltérően, de az érdekegyesítő politika sikeres működtetése érdekében egyelőre nem kerülhetett sor a céhek eltörlésére, a zsidóemancipáció bevezetésére és több összefüggésben kénytelen volt - még ha átmenetileg is - elviselni bizonyos feudális maradványok továbbélését (1. a megyei önkormányzatok reformja). Csupán ezen az áron lehetett ugyanis biztosítani az átalakulás mögött azt a nemzeti egységet, amely nélkül esélye sem lehetett a hivatalba lépő első független és felelős minisztériumnak történelmi küldetése teljesítésére, az áprilisi törvényekben lefektetett elvek megvalósítására. "A törvényalkotási folyamat motorjának bizonyuló Kossuth politikájában tudatosan támaszkodott a pesti radikálisok mozgalmára. Pozsonyban és Bécsben egyaránt felhívta a figyelmet arra, amennyiben a liberális ellenzék békés megoldásra irányuló törekvései elbuknának, senki nem lenne képes feltartóztatni a beláthatatlan következményekkel járó, az anarchia veszélyét is magába foglaló erőszakos forradalom kitörését. Pestet az ország szívének tekintette ugyan, mégis határozottan ragaszkodott ahhoz, hogy a politikai folyamatok irányítása a felelős kormány hivatalba lépéséig mindenképpen a törvényes intézmények kezében maradjon, és elutasította a rendi országgyűlés átköltöztetésére irányuló kezdeményezést. Felismerte továbbá, hogy a forradalmi napok során a birodalmi centrumok között kölcsönhatások rendszere alakult ki, és Batthyányval szorosan együttműködve eredményesen használta ki a folyamatok tudatos alakításából a magyarok számára adó-