Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Erdmann Gyula: Kossuth Lajos szerepe és jelentősége a reformkor 1840-es éveiben
az országgyűlési ifjak koncepciós pere után), Virágos Sándor (a megyei kórház egyik fő szervezője). Ők voltak a Védegylet békési szervezői is, egyben alispánok, országgyűlési követek; Szombathelyi Kossuth egyik esküvői tanúja volt, 1848-49-ben a szabadságharc egyik kormánybiztosa. A Pesti Hírlap minden érdemi megyebeli eseményről beszámolt, részletesebben a megyegyűlésekről és követutasításokról, de esperességi gyűlésekről, a csabai kaszinóról is, amely rögtön lemondta a Pesti Hírlapot, amikor Kossuthot elütötték a szerkesztéstől. 1840-ben Békéscsaba vásárjogú mezőváros lett, s ez alkalmul szolgált Kossuthnak, hogy „Pálinkamirigy" című vezércikkében írjon arról, hogy ebből fő haszna a kocsmárosoknak lesz a vásárok és piacok miatt. Az lenne az igazi jótevő - írta - immár szokásos módon általánosítva - „aki a pálinkát a kémiai laboratóriumokba száműzné". Nem egy városi elöljáróság - írta - csak akkor hajlandó ülésezni, ha az asztalon ott áll a pálinkáskorsó, amit természetesen az adófizetők biztosítottak. 23 Az viszont tény, hogy megyénk 1832-1848-ig a reformmozgalom élvonalában állt. Követutasításai, a követek országgyűlési munkája, a közgyűlések határozatai mind a Wesselényi, Kölcsey, majd Deák és aztán Kossuth vezette ellenzéket erősítették. Itt nem bukott meg soha a nemesi adó vagy az örökváltság, igaz, itt nem éltek ezerszámra birtoktalan, fellázítható kisnemesek. 1841-ben a szarvasi Jancsovics Pál tanár közölt cikket a Pesti Hírlapban „Népnevelési eszmék" címmel, majd ugyancsak Kossuth szerkesztésében megjelent a nagy jövőjű Székács József protestáns uniót tárgyaló munkája is. Tudósított a lap a gyomai kisdedóvóról, amit Wodianer Sámuel alapított. Omaszta Zsigmond az igazságszolgáltatás anomáliáihoz adott adalékokat: valaki hat hónapig ült a börtönben, mert úgy megkínozták, hogy azt is bevallotta, amit soha nem követett el. Szó esett a Hírlapban a sorra alakuló békési egyesületekről, így pl. 1842-ben az endrődi Eszmecserélő Társulatról, a füzesgyarmati olvasóegy23 Pesti Hírlap, 1841/6.
