Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Erdmann Gyula: Kossuth Lajos szerepe és jelentősége a reformkor 1840-es éveiben

létről. 1841-ben már megyei Kisdedóvó Választottság is munkálkodott, élén Rosty Albertnéval (férje, Rosty Albert országosan is az elsők közt szabadította fel jobbágyait), Eötvös József és Trefort Ágoston anyósával és a zsidó nagytőkés Wodianerrel, aki közismert volt nemes ügyeket adományaival támogató hajlandóságáról. 1843-ban, az országgyűlés előtt maga Kossuth emelte ki örömmel a békési követutasítás elsőrangú és élenjáró voltát. Az utasítást a Pesti Hírlapban folytatásokban közölte.

24 Számos egyedi, gazdasági hír is megjelent a Hírlapban haszonbérleti árverésekről, oltványok eladásáról, a szarvasi gimnázium megüresedett tanári állásáról és így tovább. Mivel több tucat megyéből is hasonló információs áradatot lehetett olvasni a Pesti Hírlapban a remek és orientáló vezércikkek, tárcák mellett, érthető az országos népszerűség és olvasottság. (Az 5000 példányt legalább 20 000 ember olvasta az országban, ami akkor hihetetlen nagy szám volt.) A kiváló szlovák evangélikus lelkész-történész, Haan Lajos írta naplójában: „Mi fiatalok csak úgy nyeltük Kossuth vezércikkeit s lelkesültünk az új eszmék mellett."

25 24 Uo.,1843/241-242. A Pesti Hírlap és Békés megye kapcsolatáról bővebben: Erdész Ádám: Békés megye és Kossuth Pesti Hírlapja. In: Körösök Vidéke, (Szerk. Erdmann Gyula.) Gyula, 1991. 42-72. 25 Haán Lajos naplója. Részletek. (Szerk. Papp János.) Békéscsaba, 1971. (Bibliotheca Bekesiensis 6.) 59.