Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Erdmann Gyula: Kossuth Lajos szerepe és jelentősége a reformkor 1840-es éveiben
szabadulni osztálykorlátaitól és ezért támogatta a feudális osztályuralom bástyáját, a megyét. 1948-ban és utána a leegyszerűsítés és a címkézés mindennapossá lett. Jóval korábban Szabó Ervin is arról értekezett, hogy Kossuth és a konzervatív nemesek közt csak a hangnemben volt különbség, és Kossuth radikalizmusa véget ért a nemesség politikai befolyásának megőrzésénél. Az külön érdekesség, hogy hasonlóan minősített munkáiban itt-ott a baloldalinak aligha minősíthető Szekfű Gyula is. A másik említendő kérdés az ún. adminisztrátori rendszer. 1844 végén az abszolutista kormányzat a fiatalabb konzervatívok vezetésével kézbe kívánta venni a magyar politika vezetését, megváltoztatni a maradi arisztokrácia vezető szerepét őrző s csak a múlhatatlanul szükséges lépések megtételét támogató kormányzást. Fő céljuk a kezdeményezés átvétele volt az ellenzéktől, a megyék kézbevétele, a reformerek kiszorítása. 21 megyébe került új főispán, illetve főispáni helyettes (adminisztrátor), igen magas fizetéssel. Feladatuk az volt, hogy folyamatosan megyéjükben tartózkodjanak, elnököljenek a közgyűléseken, de a törvényszékeken, árvaszékeken is, azaz erős kézzel ragadják meg a vezetést és üssék ki az ellenzék kezéből a befolyást. Kossuth és az ellenzék természetesen élesen tiltakozott. Kossuth törvénysértésről beszélt, a megyék pedig sérelmi feliratokkal bombázták Bécset, s nyilvánvalóvá vált: ez az ügy kardinális kérdés lesz az 1847-ben esedékes országgyűlésen. Több megyében is az adminisztrátorok katonai erővel biztosították a konzervatív többséget, manipuláltak, jogot és szokást sértettek; Biharban, Hontban halálos végű tömegverekedés tört ki. Zágrábban 17 halott maradt a csatatérré vált közgyűlési teremben és környékén. Kossuth remekelt a Pest megyei közgyűléseken. Rámutatott: a megyerendszer Bécs által ekkor emlegetett hibáit orvosolni lehetett volna az előző országgyűlésen a megyei rendezést célzó törvénnyel, amit éppen Bécs és a konzervatívok buktattak meg. Pest megye adta meg az alaphangot, s számos megye csatlakozott. A szervezet már adott volt a védegyleti fiókkörökben, a Pesti Hírlap volt tudósítói gárdájában.