Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Pajkossy Gábor: „...hogy megkísértsem a töretlen pályát egy nagy cél fölé"
magyarázta, hogy azt hitték, veszedelmes összeesküvőt tartanak fogságban. A vádlott elítéltetéséig, húsz hónapon keresztül, nem fogadhatott látogatókat, ezután is csak szüleit láthatta, levelezését cenzúrázták, egyes leveleket visszatartottak, sőt bizonyítékként a perhez csatoltak, a könyveket biztonsági okokból a kincstár költségén újonnan szerezték be, sőt még azt sem engedélyezték, hogy fuvoláján játszhasson, nehogy jeleket adhasson a külvilágnak. 24 A kormányzat, az 1835 és 1838 között folytatott megfélemlítő politika részeként, huszonegy személy ellen indított politikai pert a Királyi Táblán, tizenhat esetben megyei közgyűlésen mondott beszéd miatt. A perbefogottakat a nyilvánosság előtt súlyos büntetéssel fenyegették meg, a színfalak mögött azonban mérsékelt kormányzati politikus hírében álló személyek a vádlottak értésére adták, hogy kegyelmi kérvényüket az uralkodó nem fogja elutasítani. Három Bars vármegyei perbefogott élt a lehetőséggel és kegyelmet is kapott. A kegyelemért folyamodás feltételezte a bűnösség, továbbá annak elismerését, hogy a bírósági eljárás, illetve az ítélet megfelel a törvények előírásának. Az ellenzék álláspontja szerint valamennyi eljárás törvénysértő volt, ezért következetes ellenzéki nem választhatta a kegyelem útját. Kossuthtal a kormány keményen bánt (a hűtlenségi perbe fogottak közül egyedül őt tartóztatták le), nem kínált fel neki választási lehetőséget, politikai megsemmisítésére és nem megnyerésére törekedett. Ez nehezítette helyzetét, de megkönnyítette számára a döntést, hogy milyen magatartást kövessen. Kossuth számára különösen fontos volt, hogyan állja meg perét. A börtönben az egyik fő szempontja az volt, hogy az ellenzék soraiban megszerzett presztízsét megtartsa, illetve növelje. Kossuth olyan védekezési stratégiát választott, amely teljesen összhangban állt az ellenzék elveivel. A vádakra válaszul általában vállalkozása törvényes voltát hangoztatta, mindenekelőtt pedig szabadon bocsátását követelte, mivel letartóztatása 24 Uo. VII. 104. 1. 4. jegyzet.
