Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Pajkossy Gábor: „...hogy megkísértsem a töretlen pályát egy nagy cél fölé"
december végén egyhangúan a szerkesztő előzetes, de a megyei hatóság által történő elfogatását és hűtlenségi perbe fogását javasolta. A legfelső döntés 1837. január végén született meg, az előterjesztés alapján, de a Pest megye együttműködési készsége iránt kétségeket tápláló Metternich javaslatára azzal a változtatással, hogy Kossuthot egy királyi ügyész tartóztassa le, katonai segédlettel. A döntés végrehajtását József nádor ellenvetéseire Pest megye március 20. után esedékes közgyűlése utánra halasztották, majd pedig a megfelelő előkészítés miatt húzódott el a letartóztatás. Kossuth elfogatásával az volt az elsődleges cél, hogy véget vessenek a Tudósításoknak. Bár a folytatásra történtek kísérletek, a lap a szerkesztő 1837. május 5-én végrehajtott letartóztatása után valóban megszűnt. 22 Metternich azonban a Sedlnitzky rendőrminiszter titkos apparátusán keresztül beérkező jelentések alapján úgy látta, Kossuth kiterjedt összeesküvés szálait tartja a kezében. Ezért kiemelt fontosságot tulajdonítottak annak, hogy Kossuthra meglepetésszerűen csapjanak le, és iratait is kézre kerítsék. A királyi jogügyigazgató az iratok átnézése után úgy vélte, Kossuth a Tudósítások levelezőivel összeesküvést szervezett, és ezért vele együtt összesen kilenc személy, köztük Deák Ferenc és az előző országgyűlés két további vármegyei követe hűtlenségi perbe fogását javasolta. Ez nem az a fajta összeesküvés volt, amelyre Metternich számított - de Beöthy Sándor javaslatát már a Magyar Kancellárián elvetették. Valójában nem volt semmiféle titkos összeesküvés. Azok a hírek azonban, amelyek szerint Kossuth családja részére a neves ellenzékiek azért indítottak gyűjtést, hogy Kossuth hallgatását megvásárolják, még hónapok múlva is komolyan foglalkoztatták Metternichet és környezetét. 23 Kossuth fogságának 1837. május végén meghatározott szigorú szabályait elsősorban az 22 Pest vármegye kísérletének sorsát a Tudósítások folytatására 1. legújabban: Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867). Bp., 2002. 154155. 23 KLÖM VII. 129.1. 53. jegyzet.
