Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Pajkossy Gábor: „...hogy megkísértsem a töretlen pályát egy nagy cél fölé"

december végén egyhangúan a szerkesztő előzetes, de a megyei hatóság által történő elfogatását és hűtlenségi perbe fogását ja­vasolta. A legfelső döntés 1837. január végén született meg, az előterjesztés alapján, de a Pest megye együttműködési készsége iránt kétségeket tápláló Metternich javaslatára azzal a változta­tással, hogy Kossuthot egy királyi ügyész tartóztassa le, katonai segédlettel. A döntés végrehajtását József nádor ellenvetéseire Pest megye március 20. után esedékes közgyűlése utánra ha­lasztották, majd pedig a megfelelő előkészítés miatt húzódott el a letartóztatás. Kossuth elfogatásával az volt az elsődleges cél, hogy véget vessenek a Tudósításoknak. Bár a folytatásra történ­tek kísérletek, a lap a szerkesztő 1837. május 5-én végrehajtott letartóztatása után valóban megszűnt. 22 Metternich azonban a Sedlnitzky rendőrminiszter titkos apparátusán keresztül beér­kező jelentések alapján úgy látta, Kossuth kiterjedt összeeskü­vés szálait tartja a kezében. Ezért kiemelt fontosságot tulajdoní­tottak annak, hogy Kossuthra meglepetésszerűen csapjanak le, és iratait is kézre kerítsék. A királyi jogügyigazgató az iratok át­nézése után úgy vélte, Kossuth a Tudósítások levelezőivel össze­esküvést szervezett, és ezért vele együtt összesen kilenc személy, köztük Deák Ferenc és az előző országgyűlés két további vár­megyei követe hűtlenségi perbe fogását javasolta. Ez nem az a fajta összeesküvés volt, amelyre Metternich számított - de Beö­thy Sándor javaslatát már a Magyar Kancellárián elvetették. Valójában nem volt semmiféle titkos összeesküvés. Azok a hí­rek azonban, amelyek szerint Kossuth családja részére a neves ellenzékiek azért indítottak gyűjtést, hogy Kossuth hallgatását megvásárolják, még hónapok múlva is komolyan foglalkoztat­ták Metternichet és környezetét. 23 Kossuth fogságának 1837. május végén meghatározott szigorú szabályait elsősorban az 22 Pest vármegye kísérletének sorsát a Tudósítások folytatására 1. legújab­ban: Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867). Bp., 2002. 154­155. 23 KLÖM VII. 129.1. 53. jegyzet.

Next

/
Thumbnails
Contents