Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Pajkossy Gábor: „...hogy megkísértsem a töretlen pályát egy nagy cél fölé"
sem volt semleges, világosan az ellenzéki felszólalókkal rokonszenvezett, de nem is közölt elfogult, „félszeg" tudósításokat, ugyanakkor a korábbiaknál jóval többször fordult a dicséret vagy a gúny fegyveréhez, élt a kommentár, a zárójeles közbevetés, az értékelést kifejező tömörítés eszközével. A lap nem csupán tudósított a vitákról, hanem táplálta is őket, és a lap (illetve eltiltásának ügye) a politikai viták egyik fő tárgyává vált. így az új Tudósítások mint hírlap is közelebb állt a politikai hírlaphoz, s a politikai küzdelmekben is fontosabb szerep jutott, mint elődjének. 20 Kossuth súlya a szerkesztéssel kapcsolatos szervezési feladatok nyomán is nőtt. Széles, néhány megye kivételével az egész országra kiterjedő kapcsolati hálóval rendelkezett, amely tudósítóiból, előfizetőiből, a Tudósítások ügyében megkeresett megyei tisztviselőkből állt. Pesten 1837 elején már nem volt bizalmas liberális tanácskozás, bármely szűk körű is, amelyre ne hívták volna meg, sőt azok többnyire, óvatosabb ellenzékiek nemtetszésére, éppen az ő lakásán zajlottak le. Kossuth helyét, akiről 1836 elejétől fogva mind kedvezőtlenebb jelentéseket kapott, Metternich 1837 januárjában így jelölte meg: „hatalmas eszközzé emelkedett azok kezében, akik Magyarországon mindent fel akarnak forgatni". Ezért „fordulópont jelentőségűnek" tekintette, hogyan lép fel a kormány Kossuth ellen. 21 Bécsben a fellépés módjáról 1836 augusztusától fogva folytattak tanácskozásokat. Miután Kossuth a második eltiltásnak sem engedelmeskedett, a Magyar Kancellária októberben azt javasolta, hogy Kossuthot állítsák Pest megye törvényszéke elé (Pálffy Fidél gróf kancellár és két horvát tanácsos már ekkor hűtlenségi per indítását sürgette), majd miután a megye Kossuth vállalkozását a kormányzat erőfeszítései ellenére az uralkodóval szemben is védelmébe vette, a kancellária tanácsülése 2,1 A magyar sajtó története 1705-1848. Szerk. Kókay György. Bp., 1979. 390395. (A fejezet szerzője Kosáry Domokos.) 21 Erzsébet Andics: Metternich und die Frage Ungarns. Bp., 1973. 381-382. (Metternich levele József nádorhoz, 1837. január 30.)
