Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Pajkossy Gábor: „...hogy megkísértsem a töretlen pályát egy nagy cél fölé"
is. Kossuth ismét olyan vállalkozásba fogott, amibe korábban még senki: elsőként adott megyegyűlésekről tudósítást, amelyekről a hírlapok mindaddig nem számoltak be. A Törvényhatósági Tudósítások országos nyilvánosságot biztosítottak az egyes vármegyei határozatoknak, de minden, a helyi tudósító vagy Kossuth által fontosnak tartott megnyilatkozásnak, felszólalásnak is - mindezek korábban csupán helyi és egyszeri publicitást kaphattak, így a lap egyesítette a „szétdarabolt erőket", 18 és lehetővé tették a liberális, reformer ellenzéknek, hogy két országgyűlés között is a nyilvánosság előtt folytathassák politikai tevékenységüket. József nádor a lap kiadását az előfizetési felhívás kibocsátása után eltiltotta, Kossuth azonban sem ennek, sem az 1836. októberi, most már királyi parancson alapuló eltiltásnak nem engedelmeskedett, s álláspontját, miszerint vállalkozása a törvényeken alapul, eltiltása pedig törvénytelen, harminchárom vármegye támogatta határozattal, az uralkodónak, illetve a nádornak intézett felirattal vagy a lap megrendelésével. Kossuth eredetileg arra számított, hogy a megyegyűléseken a diéta alatt elbuktatott reformkérdések kerülnek majd napirendre, s fő céljául tűzte ennek során „arról capacitálni az ország nemességét, hogy saját érdekében fekszik, s vele az ország érdekében is, az úrbér V-ik czikkelyének a múlt országgyűlésről elhalasztott 2-ik §-át törvénnyé tenni" 19 . Várakozásával ellentétben azonban, az országgyűlési ifjak elfogatása és perbefogása, továbbá a Tudósítások eltiltása után a gyűlések elsősorban a rendi alkotmányosság megsértése miatti tiltakozásoktól voltak hangosak. Miként korábban az Országgyűlési Tudósítások hasábjain, a szerkesztő itt 18 Vö. az előfizetési felhívással: „Municipalis rendszerünk felséges eszköz arra, hogy megóvjuk s megtartsuk, mit a nemzet egyesített ereje tulajdonunkká tőn, de igen rossz annak, mit még nem bírunk, s mit csak országilag közremunkálva szerezhetünk, kivívására. Isten óvja meg e nemzetet minden gonosztól, Isten óvja meg gyenge erejének szétdarabolásától..." KLÖM VI. 463. 19 KLÖM VII. 362. (Kossuth hatodik szóváltásának tervezetéből; a Királyi Táblának benyújtott, a védőügyvéd által véglegesített szövegű változatból e részlet már hiányzik.)