Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Erdész Ádám: A Kossuth-kultusz Békés megyében
közgyűlésekről szóló javaslatokat. A kormánypártokhoz húzó képviselők sem akarták, hogy az esetleges vitából a függetlenségi pártiak tőkét kovácsoljanak, s ezekben az években a kultusz Kossuthja már nem is volt megosztó tényező. Az ünnepségek szónokai közül is többen kiemelték, hogy Kossuthért osztatlanul lelkesül minden magyar. Az egyházak közül a református legtöbb helyen szívesen tartott ünnepi istentiszteletet a nagy Kossuth-ünnepségek előtt. Kossuth evangélikus voltára tekintettel a Békés megyében domináns szerepet játszó evangélikus felekezet is részese lett a kultusz alakításának. Ezeket az ünnepeket a protestáns egyházak fel is használták a maguk függetlenségi tradícióinak hangsúlyozására: „Hazánknak nagy Istene ... Hálát adunk neked, azon kitüntető kegyelmedért, hogy éppen szerény és erőtlen magyarhoni protestáns egyházunkat tetted évszázadokon át a nemzeti szabadság eszméinek letéteményesévé és hitbizományosává" - mondotta a békéscsabai szobor avatásakor Korén Pál evangélikus lelkész. 46 Az ünnepségek szervezői a városok legfontosabb igazgatási és szakrális tereinek „elfoglalása" mellett az ünnepi tér lehető legteljesebb kiterjesztésére törekedtek. Ha ünnepi szónok jött valahonnan, akkor a fogadás helye a vasútállomás volt, de ha különleges személyiség érkezett, elébe is mentek. Például 1895ben a Gyula városa által festetett kép leleplezésére Kossuth Ferenc is eljött. Őt már a csabai állomáson várta egy fúvószenekartól kísért 50 fős küldöttség. Gyulán az indóház előtt - nagy érdeklődés mellett - került sor a második köszöntésre. Majd több zenekarral kiegészülve 90 fős lovas bandérium kísérte be a neves vendéget a városközpontba. A fellobogózott főutcát nagy tömeg lepte el. Hogy a város ünnep színhelye, azt a házakra kirakott zászlók, este pedig a kivilágítás - az ablakokba kirakott gyertyák - jelezték. A Kossuth-ünnepségeken, az azonosulás félreérthetetlen jeleként, a város központi tereitől távol fekvő ut46 BML V. 302. a. Békéscsaba nagyközség közgyűlési jkv. 1905. szept. 19-én tartott díszközgyűlés.
