Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Erdész Ádám: A Kossuth-kultusz Békés megyében

hez, hanem a néphez, az elnyomottakhoz, a jobbágyi és paraszti rétegekhez szólt, s az ő szempontjaikat állította a középpontba.

25 Hasonló szellemben beszélt alföldi toborzókörútjai során. Hogy milyen világosan és hatásosan tudott a volt jobbágyokhoz szólni, arra jó példa egyik, a legelőelkülönözések miatt kirobbant konfliktusok ügyében Békés megye lakosaihoz intézett felhívása is. A levél első részében néhány mondatban pontosan kijelölte a nép és a maga viszonyrendszerét: „Én a népnek barátja vagyok. A népjaváért éltem, munkáltam, tűrtem és szenvedtem egész életemben." Az első gondolatot nyomatékosítja még egy mondat, amely a zsarnokság személye ellen irányuló bosszújára utal, majd hozzáteszi, hogy mindaz, amit a népért tett, nem érdem, hanem kötelesség. S következik a döntő mozzanat: „... az én szavamnak hidjetek; mert én nektek igazat szólok, mintha isten ítélőszéke előtt állnék."

26 Azaz - ugyanerre a retorikai fordulatra utal Hermann Róbert is az 1848. szeptember 24-i kiáltványt elemezve -, a népet az isteni szférába emeli, önmagát pedig a nép első számú képviselőjének szerepében jeleníti meg. Ez a maga számára kijelölt - és a többség által elfogadott - pozíció, a kitűnő kapcsolatteremtő és retorikai készség, a beszédek, kiáltványok világos és logikus gondolatvezetése páratlan hatást kölcsönöztek Kossuth személyes megszólalásainak, de még kiáltványainak is. Bizonyítják ezt az alföldi toborzóútjainak rendkívüli közvetlen hatásáról beszámoló források.

27 A sokasághoz eljutó magasztaló, sőt istenítő interpretációk, 25 Hermann Róbert: Kossuth, az első magyar populista politikus. Honismeret, 2003. 1. sz. 35. 26 KLÖM XIII. 673. 27 Első toborzó útján még magát Kossuthot is meglepte kissé a hatás. Már szeptember 26-án azt írta feleségének, hogy ha tudta volna, milyen készségre talál az Alföldön, akkor családjának nem is kellett volna Pestről elmozdulnia. „Engem nem veszély, engem érdemtelen dicsőség vészen körül, szavaim szárnyán a honnak védangyala látszik lebegni, s utamban ezrenkint kel fel a magyar." Kossuth levele feleségének, 1848. szept. 26. In: Kossuth Lajos: írások és beszédek 1848-1849-ből. S. a. r. Katona Tamás. Bp., 1994. 171.