Dánielisz Endre: Nagyszalonta jeles szülöttei (Gyula, 2001)

Arany János (1817-1882) a legnagyobb magyar epikus költő

mellett. Rövid ideig írnok a városházán, majd közel egy évtizeden át jegyzőként szolgálja szülővárosa népét. Pontos és lelkiismeretes munkáját felettesei méltán értékelték, jogtudományi és földmérési jártasságával pedig nagy hasznára volt Szalonta tízezernyi lakosának. 1840 őszén feleségül veszi Ercsey Juliannát, egy ügyvéd árváját. Két gyermekük születik: Juliska és László, (utóbbiról a következőkben részletesen szólok.) 1842-ben egykori osztálytársa, a literátus Szilágyi István lesz a szalontai rektor. Érkeztével a szellemi igény kopogtat be a főtéri jegyzői lakba. Noha nem sokkal azelőtt fogadta meg: „nem olvasni többet, hanem élni hivatalomnak, családomnak; lenni közönséges ember, mint más", most mégis lantot ragad: alkalmi verseket farag, görög és angol klasszikusokat fordít. 1845 második felében - a Kisfaludy Társaság pályázatára - megírja Az elveszett alkotmány című szatirikus eposzát, amelyet első díjra érdemesítenek. E siker arra ösztönzi, hogy költői cehetségét ne hagyja parlagon heverni, hanem állítsa a magyar nép levelesének szolgálatába. A következő pályázatra a 7o/dit küldi be, amellyel nemcsak a felemelt díjat, a húsz aranyat nyeri el, de Petőfi barátságát és az irodalmi közvélemény rokonszenvét is. A János vitéz szerzője Aranyt több ízben felkeresi szalontai otthonában; e találkozások sorsirányító hatása elvitathatatlan: újabb elbeszélő műveket ír (Toldi estéje, Rózsa és Ibolya, Murány ostroma), megjelennek első lírai költeményei, néhány balladája. A forradalom és a szabadságharc eseményeiből a maga lehetőségei szerint veszi ki a részét, (a Nép Barátja c. lap társszerkesztője, cikkírója, buzdító verseket publikál, két hétig nemzetőrként vesz részt az osztrákok aradi bekerítésében). - Mivel szülővárosában megélhetése bizonytalanná válik, 1849 májusától fogalmazó lesz a forradalmi kormány belügyminisztériumában, Debrecenben. A világosi fegyverletételt követően Árpád faluban és környékén bujdosik; hazatérte után jó ideig létbizonytalanságban él. Lelki megrázkódtatása nyomán lantja hosszú hónapokon át néma marad. A megtorlás súlyos hónapjainak elmúltával írnok a főszolgabíró mellett, majd közel fél éven át házitanító a geszti Tisza-családnál. A bő két esztendőn át húzódó anyagi és lelki bizonytalanságból a nagykőrösi református gimnázium meghívása emeli ki. Elbúcsúzik szülőföldjétől és kilenc évig nevelője a nagyhírű iskolának, ahol jeles tanártársak között tehetségéhez méltó szellemi környezetbe kerül. Itt