Farkas Sándor: A jó pásztor és övéi (Gyula, 1997)

A becsület

püspök. S elmondotta pár szóval az esetet, hozzátéve, hogy meg is köszönte a Csíksomlyói Madonnának, amiért megsegítette őt és hazáját. - Pedig tudja főtisztelendő uram, hogy milyen kevés választotta el Önt a püspökségtől? Hát bizony, alig 3 kilométer! A báró csodálkozó szemekkel jelezte, hogy ezt nem érti. - Mert, tetszik tudni, a határmegállapító bizottság magyar tagjainak igen nehéz küzdelmet kellett azért vívnia, hogy az új határt Gyulától ne északra, mint az tervezve volt, hanem délre húzzák meg 3 km-rel. így pontosan ez a 3 kilométer mentette meg főtisztelendő uramat a román püspökség elnyerésétől, nevetett a hadnagy. A sekrestyeajtó ajtó elé érve a báró meleg kézfogással búcsúzott el a hadnagytól, megismételve még egyszer meghívását, majd iparkodott, hogy a teljesen megtelt templom ünneplő közönsége előtt elkezdje - most már nem parancsszóra, mint a minap a megszállók követelésére - igaz szívvel, hogy Téged Isten dicsérünk... Míg a hívek tele tüdővel énekelték a hálaadás strófáit, Apor báró igaz szívvel adott hálát a Magyarok Urának, hogy megsegítette őt, minden bajon és vészen át, és becsülettel tehetett eleget emberi és papi kötelességének bátor helytállást tanúsíthatott a magyarság vérzivataros napjaiban... A szertartás végeztével, a magyar Himnusz után, talán még soha nem hangzott fel olyan bensőségesen, olyan áhítatosan a hívek ajkáról: Boldogasszony Anyánk, Régi nagy pátronánk! ., .Ne felejtkezzél el szegény magyarokról! A következő hetekben nagy örömmel számolták fel mindazokat a torzításokat, amelyeket a forradalmak s az idegen megszállás okoztak az egyházak és a civil élet korábbi rendjében. A gyermekek már szabadon járhattak hittanra, mehettek a templomba. Újra működhettek a megszüntetett egyesületek, s az úrnapi körmenetet már ismét kint, a templom körül lehetett megtartani. De a felszabadulás boldog öröme nem tartott sokáig. Május derekán már jöttek a rossz hírek a versailles-i palotában tartott béketanácskozásról. Majd 1920. június 4-én Trianonban aláírták azt a békediktátumot, amely Magyarországot addigi területének 2/3-ad részétől fosztotta meg. így Erdélyt is elcsatolták. Az új trianoni határ itt húzódik a város alatt, alig 3 kilométerre. Apor Vilmos bárót, a tősgyökeres erdélyi főurat a trianoni békeszerződés személy szerint is súlyosan érintette. Erdély, Háromszék, benne az ősi családi fészek, Bálványosvár, mind-mind idegen kézre került. Nagyon megrendítették ezek a hírek. Naplójában így emlékezett meg erről az eseményről: „1920. június 4-én a versailles-i Trianon-palotában a magyar békeküldöttség kényszerűségből aláírta a rákényszerített békeszerződést. E napon a helyi plébános