Farkas Sándor: A jó pásztor és övéi (Gyula, 1997)
A mennybe vivő kitüntetés
A civil szervezetek mellett az egyházi rend szervezetei is szépen gyarapodtak két évtized alatt. Ő maga állandóan 4 káplánnal tett eleget a hívek lelki igényeinek. Különösen nagy súlyt helyezett a kórházi betegek lelki ellátására, az iskolai hitoktatásra. Megkövetelte papjaitól, hogy a hívekkel állandó, emberközeli kapcsolatban legyenek. A szentségek kiszolgálásának színvonalát, különösen a keresztségét, a házasságkötésekét igyekezett magas színvonalra emelni, mert ilyenkor igen sokan eljöttek olyanok is a templomba, akik oda nemigen jártak, ha ott mindent szépnek láttak, máskor is visszatértek. Jól sikerült a Szalézi-rend letelepítése is: tagjai elsősorban a nincstelen szegény fiúgyermekeket vették pártfogásba, az Ybl Miklós által tervezett, árvaház volt, és tanították őket különböző mesterségekre, saját kis üzemeikben. A három apácarend betelepítésével megoldódott (a Vincések vezetésével)az iskolai oktatás a központi iskolában. De megoldódott a betegápolás is a kórházban, a tüdőszanatóriumban. Az egri norma szerinti szegénygondozás bevezetésével a volt cselédlakások egyik emeletes épületéből, a vár tövébenálló régi Erzsébet-szeretetház nyomorúságos menedékházából telepítették át az elhagyott öregeket, és ápolták, gondozták a szorgalmas apácák. Aport büszkeség töltötte el, amikor sorjáztak előtte el a kisebb-nagyobb rendezvények képei is, amelyek méltán szereztek hírnevet szeretett városának. Különösen büszke volt a jezsuita előadókkal rendezett sikeres népmisszióra, majd az 1924-ben megrendezett, országos érdeklődést felkeltő, közel tízezer zarándokot vonzó III. Alföldi Katolikus Nagygyűlésre. Igen közel állott a szívéhez a gyulai németek betelepülésének 200 éves évfordulója alkalmából rendezett hálaünnepség. Talán a legnagyobb megtiszteltetésnek azonban azt érezte, amikor 1938-ban a Szent Jobbot fogadhatta, amely az aranyvonattal érkezett Gyulára. Érezte, hogy hívei egyre jobban szeretik, egyre inkább segítik őt munkájában. Ékes példája ennek a plébánossága 10. évfordulója alkalmából az anyatemplom hátsó részét leválasztó csodálatos szépségű kovácsoltvas kerítés és kapu, amelyet a Misszió Társulat megrendelésére Geist György, a város legelső műlakatosa készített. Pappá szentelésének 20-ik évfordulójára is igazi, szép ajándékot kapott: az egyik legszegényebb városrészben, Máriafalván felépítettek egy székelykapus, haranglábas napközi otthont, amelyet róla neveztek el. Ebben a napközi otthonban a szegény gyermekeket gondozták a nyári iskolai szünetben, télen pedig a felnőtteket tanították munkára, kézimunkázni. A téli hónapok folyamán itt szentmiséket is rendeztek, amelyeket rendszerint ő tartott. S ennek mintájára, plébánosságának 20-ik évfordulójára a város másik szegény negyedében, a Galbácskertben készült el egy újabb napközi otthon, a Szent István-ház.