Farkas Sándor: A jó pásztor és övéi (Gyula, 1997)

A forradalom tüzében

szolgálatára esküdtem fel. Ezt a szolgálatot nemcsak a kényelmes időkben, de a veszélyek közepette is teljesíteni kell! Az Űr mondotta: „Elkergetem a pásztort, elszélednek a nyáj juhai." S ha a pásztor önmaga hagyja magára a juhokat? Akkor azok a vérengző farkasok biztos martalékává válnak! ... És én jó pásztor akarok lenni, mert az Úristen számomra ezt a hivatást adta. Én utolsó leheletemig élni akarok az ő bizalmával, együtt akarok maradni az énrám bízott nyájjal, irányítani, védeni akarom őket, ahogyan az Úr parancsolta annak idején Péternek: „Legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaimat!" - Én hű akarok maradni eskümhöz, jóban, rosszban szolgálni akarom Istenemet, hazámat, híveimet. Jöjjön bármi vész is ránk, én velük együtt akarok maradni, s tehetségem szerint oltalmazni testüket, lelküket - hárította el magától az érette aggódok jóindulatú figyelmeztetését. - Ha a hívek is megértenek engem, közösen összefogunk, az Úristen lesz olyan kegyes, megerősíti szívünket, lelkünket, ellen tudunk állni minden nehézségnek, és nem lesz az a földi hatalom, amely legyőzhet bennünket! Testünket megkínozhatják, talán meg is ölhetik, de lelkünk tisztán kerül az Úristen trónusa elé, ahol megkapjuk az örök üdvösség jutalmát. - Úgy érzem, a politikába csak akkor kell beavatkoznom, ha olyasmi történik, ami hivatásommal szembeállít, vagy híveim testi-lelki életét súlyosan veszélyezteti. Akkor, és csakis akkor, szembe kell helyezkednem a politikával, még életem árán is! Különben a napi politikától távol szeretném magam tartani, mert az nem összefogja, hanem szétválasztja egymástól a2 embereket, könyörtelen, vérengző. Én viszont eggyé szeretném kovácsolni az embereket az Isten szeretetében. Mert - mint papnak - az a fő feladatom, hogy híveim számára az Istenhez vezető utat, lelkük üdvösségét biztosítsam. S mint ember pedig szeretném fájó sebeiket begyógyítani, a nyomort, a szegénységet enyhíteni, hogy testi állapotuk ne akadályozza, hanem inkább segítse lelkük üdvösségének elérését. Az én politikám a szeretet, a béke politikája lesz! Szeretném e soknyelvű, sokfelekezetű, erősen rétegzett gazdasági és társadalmi viszonyok között élő emberek ellentéteit, feszültségeit enyhíteni, őket egymáshoz közelebb hozni. Elsősorban a segítségre szoruló embert szeretném városom minden lakosában látni és segíteni rajtuk nemzetiségre, vallási felekezetre való tekintet nélkül! S ha híveim is ezt az irányt követik, akik létszámukban a lakos-ságnak több, mint felét teszik ki, a szeretetnek ezzel az erejével tudják majd meggyőzni - és nem legyőzni - más felekezetű vagy nyelvű embertársaikat. A társadalmi egyenlőtlenségek terén is lépnünk kell előre. Rá kell bírnunk a tehetősebbeket, hogy anyagilag segítsék elesettebb társaikat, biztosítsanak több munkaalkalmat, emberibb fizetést számukra. Még sokáig mondhatta volna a nála lévő kis csoportnak elképzeléseit a jövőről, amikor hirtelen megcsörrent asztalán a telefon. A sok hosszú csengetés