Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)
III. Az "új szakasztól" a forradalomig. A begyűjtési rendszer 1953 júniusától 1956 októberéig
elvtársak, milyen kulák az, akinek bár 26 holdja van, de az egész föld értéke csupán 36 aranykorona? 53 A legkeserűbb poharat július közepén adták Rákosi kezébe. Levelet kellett írnia a KV-hez, melyben 65 éves korára, betegségére és elkövetett hibáira utalva felmentését kérte az első titkári tiszt és a PB-tagság alól. Elmondhatta búcsúbeszédét is. E szerint már két éve magas volt a vérnyomása (tragikomikus módon még orvosi bizonyítványt is mellékelt). Mint mondta, a XX. kongresszus után lett számára világos, hogy hibáinak súlya nagyobb és a pártot ért kár jelentősebb, mint gondolta. "E hibák kijavításában nekem kellett élen járnom. Ha a rehabilitáció vontatottan, időnként megszakításokkal haladt, a személyi kultusz felszámolása terén tavaly bizonyos visszaesés állt be, a kritika és önkritika, a kollektív vezetés lassan fejlődölt, a szektás, dogmatikus nézetek és módszer ellen nem folyt elég határozott harc, úgy mind ebben kétségkívül engem, a párt első titkárát terhel komoly felelősség." A PB elfogadásra javasolta Rákosi beszédét, azzal a kitétellel, hogy "elévülhetetlen érdemeit" (a párt megalapításában, a Horthy-fasizmus elleni harcban, a nemzetközi munkásmozgalomban, a dolgozó nép hatalmának létrehozásában stb.) nem feledtethetik a hibák. A felmentés tehát "elsősorban nem" a hibák miatt, hanem a betegség következtében szükséges. Jellemző okfejtés volt ez, világos jele a vezető pártapparátcsikok véleményének: a párt és vezetői lényegében tévedhetetlenek. Aki azt hitte, hogy elérkezett Nagy Imre ideje, az tévedett. A PB kiemelte: várható, hogy most az. ellenség igyekszik zavart kelteni, ill. a Nagy Imre körüli jobboldali elemek is aktivizálódnak. Legyen tehát Gerő Ernő az első titkár... A KV elfogadta a PB javaslatát, s így lett a második emberből első, abból, aki legalábbis Rákosival azonos szinten volt bűnös mindenben. 54 Igaz, ő most sem tagadta meg gumigerincét, s friss első titkárként beterjesztette a KV elé a második ötéves terv új irányelveit. Ezek szerint valamelyest visszafogni javasolták az ipari termelést (52%-os növekedés helyett 47-50-nel kalkulálva); a beruházásoknál 78-80 milliárd helyett 76-78-at terveztek, nem számoltak a gyűlölt békekölcsönnel és kilátásba helyezték 15 ezer főnyi katonaság leszerelését. Gerő egy-két éven belül jóvátételt ígért a középparasztokkal szemben elkövetett hibákért. (Tudjuk, napjainkban folyik a részleges kárpótlás, mivel se Gerő, se később Kádár nem állta szavát.) 55 Míg Gerő és társai igyekeztek a rendíthetetlen folyamatosság látszatát kelteni és ellenállni a korszellemnek (amely a reformkommunizmus erőteljes jeleit követelte volna, amennyiben Gerőék legalább némi párbeszédre mutattak volna hajlandóságot a tömegekkel) - engedményt (valamelyest engedve a nyomásnak) csak Rajk László és társai október eleji eltemetésének engedélyezésével tettek -, addig voltak körök, melyekben érlelődött és kibontakozott a reformszellem. A Petőfi Körben vitát folytat53. A Rákosi beszéd: SzN 1956. máj. 19. 54. MKP KV ülés 1956. júl. 18. - SzN 1956. júl. 19. 55. GerŐ beszéde: SzN 1956. júl. 19. A KV határozatait ld. uo. 1956. júl. 23. A második ötéves terv első variánsát, amely még Rákosi égisze alatt készült - ld. uo. 1956. ápr. 27. Ebben az "A" szektor 60, a "B" csak 40%-os növekedési lehetőséget kapott volna; a beruházások 3/4-ét a bányászat és energiatermelés könyvelhette volna el. Az élelmiszeriparnak kevesebb jutott volna, mint a bányászatot kiszolgáló geológiai kutatásoknak... A második. Gerő-féle variánst bővebben Id.: Hegedűs András beszámolója a KV ülésen uo. 1956. júl. 24. A KV határozatai az irányelvekről: uo. júl. 25.
