Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948 1. Állami beavatkozás a mezőgazdaságban, beszolgáltatás 1945 előtt A magyar mezőgazdaság már az I. világháborút követő rekonstrukció időszakában is értékesítési gondokkal küzdött, mivel elvesztette a Monarchia korábban rendelkezésére álló piacát. A termelés maga is lassan állt helyre, s így az 1926 - 29 közti viszonylagos konjunktúra idején sem érte el folyamatosan az 1911-13-as szintet. E stagnáló agrártermelés szembesült az agrárexportőr államokat amúgyis hatványozottan sújtó világgazdasági válsággal. A már a húszas években is szétnyíló agrárolló szélesre tágult, csökkentek a termésátlagok, visszaszorult az új mezőgazdasági technika alkalmazása, fokozódott a termelők, főként a közép- és kisparasztság eladósodása. Zuhantak a mezőgazdasági munkabérek. A nagybirtok is alig-alig ért el már profitot, a parasztgazdaságok jelentős része veszteséggel termelt. (Az agráradósságok 50%-a a 20 kh alatti gazdaságokat terhelte!) Ilyen körülmények közt a mezőgazdasági termelés fenntartása, a közellátás biztosítása s a nyersanyagimportot fedező agrárexport serkentése egyre fokozottabban vált állami feladattá. Az állam először az értékesítés előmozdításában vállalt szerepet. Hatóságilag emelték a kenyérgabona felvásárlási árakat (boletta-rendszer), bevezették a minimális búzaárat. Az állami intézkedések révén a világpiaci árat 50-60%-kal meghaladó belső búzaárat alakítottak ki. Monopolizálták a kivitelt s jól fizetett kiviteli kontingenseket állapítottak meg (melyek zömét a nagybirtokos - nagytőkés érdeket képviselő kormányzat a nagybirtoknak juttatta). Az értékesítés könnyítését szolgálta egyes termények vetésterületének korlátozása is (cukorrépa, dohány, fűszerpaprika). Új vasúti díjszabás lépett életbe, amely a mezőgazdasági áruk szállítási költségeit csökkentette. A Földmívelésügyi Minisztérium kedvezményeket biztosított tenyészállatok beszerzéséhez és ösztönözni igyekezett a minőségi termelést is (kedvezményes vetőmagakció).