Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

Mellékletek

kétegyházi tanácselnök helyettes 2500 Ft ellenében 7 kh ingatlant adott kishaszonberletbe úgy, hogy a haszonbérbevevő beszolgáltatási könyvébe ezt a földterületet nem vezették be, így ezután a bérlő sem haszonbért, sem adót, sem pedig beszolgáltatást nem teljesített. A bíróság 5 évi börtönre ítélte.) 2) A különböző kedvezményeket, így a szociális kedvezményt ellenszolgáltatás ellenében arra nem jogosult személyeknek, sokszor osztályidegeneknek juttatják. (Pl. Bárány István kunmadarasi begyűjtési megbízott ellen azért indult büntetőeljárás, mert 1954. év őszén kb. 3 - 400 beszolgáltatásra kötelezettnek engedte cl a hátralékot. Borsi Józsefné mindszenti begyűjtési megbízott, Kozma István állatforgalmi vállalati megbízottal összejátszva, a szociális kedvezményeket nem az arra jogosult kisparasztoknak, hanem pénzért kulákoknak juttatták.) 3) A vágási engedélyek kiadása terén követnek cl kötelességszegésekel. (Pl. a regői községi megbízott 26 esetben adott ki ellenőrzés nélkül kulákoknak vágási engedélyt, így Szabó Flóriánné 33 k. holdas kulákasszonynak saját nevére is, valamint Komlón dolgozó fia nevére is adott ki ellenőrzés nélkül vágási engedélyi. Hasonló módon járt el a madocsai begyűjtési megbízott is. Büntetőeljárás indult ellenük.) 4) Egyes begyűjtési megbízottak pénzért teljesítettnek könyvellek el ténylegesen nem teljesített kötelezettségeket. (Pl. Madaras községben a begyűjtési hivatal alkalmazottai sorozatosan fogadtak el a beadásra kötelezett termelőktől pénzt azért, hogy beadásukat törvényellenesen teljesítettnek vegyék. Bács-Kiskun megyében több hasonló, de kisebb jelentőségű bűnügy is indult.) 5) A beszolgáltatásra kötelezettekkel, különösen kulákokkal összejátszva, törvényben előírt kötelességeiket nem teljesítik. (Pl. Fcrenczy György tarnaleleszi és Kanderka János markazi begyűjtési megbízottak kulákokkal összejátszva követtek el súlyos kötelességszegést.) 6) Többen igyekeztek kihasználni a foganatosított erélyesebb intézkedések következtében előállott nagyobb teljesítési készséget és a sertéshiányt, ezért megbíztak másokat felvásárlásokkal, begyűjtés céljára, ezáltal üzérkedés elindítóivá váltak. (Pl. a nyírbátori járásban úgy akarták a sertésbeadási biztosítani, hogy ismert kupeceket bíztak meg felvásárlással. A megbízottak a megbízás folytán mindenfajta állatot vásároltak, a dolgozó parasztok részére a sertéseket jelentős nyereséggel számolták el, az állami vállalatok elől pedig magasabb áron vásárolták fel. Perjési Ferenc kulák, Auspitz József és Weisz József kupecek ellen a bíróság ítéletet is hozott.) 7) Egyesek saját anyagi előnyük érdekében maguk kereskedtek állattal, maguk vásárolták meg a kötelezettek részérc az állatokat, és ezáltal jelentős haszonra tettek szert. (Pl. Mindszent községben Borsi Józsefné begyűjtési megbízott Nagy János volt állatnagykereskedővel összejátszva vásároltatta fel a beadásra kötelezettek részére a sertéseket, a jelentős hasznon pedig osztoztak. Somogy megyében Bíró György begyűjtési megbízott és Varga Géza kaposvári lakos a múlt év végétől folyamatosan visszaéléseket követtek el oly módon, hogy a sertés és szarvasmarha-beadásra kötelezett személyek közül a fő beadók részére állatokat vásároltak fel, azokat magasabb áron számolták fel a gazdák felé és így a beszolgáltatásra kötelezett gazdákat 12000 Ft-al károsították meg. A nagykállói járási begyűjtési hivatal vezetője, László János 56 dolgozó paraszttól kb. 40.000 Ft-t vett fel azzal, hogy részükre a beadásra