Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

Mellékletek

daságok korlátozása helyett azok tényleges likvidálásával jelentékeny termelőerőket veszített el a mezőgazdaság, amelyet nem tudott pótolni a szocialista szektor. Harmadszor azért, mert a lakosság életszínvonalának emelése, az iparosítás következtében növekvő munkáslétszám nagyobb élelmiszer- és nyersanyagszükséglete növekvő termékmennyiségei tesz szükségessé, amit máshonnan, mint a termelés nagyobb részét jelentő egyéni paraszti szektorbői, nem lehet biztosítani. És végül azért, mert az egyéni parasztgazdaságoknak szövetkezeti nagyüzembe való tömörülése a népi demokrácia viszonyai között nem gazdasági tönkremenetelük, hanem fejlődésük alapján mehet végbe. Nyilvánvaló tehát, elvtársak, hogy ha meg akarjuk szilárdítani a megrendült munkás-paraszt szövetséget, ha jó baráti viszonyt akarunk teremteni a dolgozó parasztsággal, ha meg akarjuk szüntetni gazdálkodása bizonytalanságát, ha fokozni akarjuk termelési kedvét, ha meg akarjuk javítani helyzetét, mint ahogyan mindezt feltétlenül meg kell tennünk - végre kell hajtani azokat az intézkedéseket, amelyek a határozati javaslatban a parasztság gazdálkodásának fejlesztését, anyagi helyzetének megjavítását és jogainak törvényes biztosítását célozzák. A népgazdasági tervek felülvizsgálata során a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében biztosítani kell a beruházások jelentős emelését. Csökkenteni kell a termelőszövetkezetek fejlesztésének ütemét. Lehetővé kell tenni, hogy a gazdasági év végén kiléphessen az, aki ki akar lépni, és engedélyezni kell olyan szövetkezetek feloszlását, ahol a tagság többsége ezt kívánja. Gazdaságuk fejlesztésére messzemenő segítséget kell nyújtani az egyéni parasztoknak. Egyrészt a tagosítások átmeneti megszüntetésével, Tnásfészí a föld vételének lehetővé tételével, továbbá a termelőszövetkezeti mozgalom lelassításával, de egyéb gazdasági intézkedésekkel is meg kell teremteni a termelés biztonságát és elejét kell venni a tartalékföldek további növekedésének. Hasonló rendszabályokat kell foganatosítani a megnövekedett parlagföldek hasznosítására is. Az egyéni gazdaságok fokozottabb megsegítésével párhuzamosan további könnyítésekkel kell elősegíteni a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdulását. Jelentősen csökkenteni kell az állammal szemben fennálló adósságaikat és törölni kell a begyűjtés nem teljesítése miatt a termelőszövetkezetekre és a dolgozó parasztokra egyaránt kivetett kártérítést. Tisztelt elvtársak! Gazdaságpolitikánknak a mezőgazdasággal kapcsolatos másik fontos területe a begyűjtés. Ennek tervezése és módszerei döntő kihatással vannak a parasztsághoz való viszonyunk alakulására. A begyűjtés mértéke, a termelők megterhelése visszahat a parasztság életszínvonalának alakulásán túl annak gazdálkodására, árutermelésére és értékesítésére is. A begyűjtés tervezésének alapvető hibája az volt, hogy a termelés szempontjai háltérba szorultak és túlzott, irreális begyűjtési tervekkel a termelés folyamatosságának és fejlesztésének feladatát nem biztosította. A parasztság számára, de egyéb szektorokban is olyan mértékű beadást írtak elő a tervek, amely már akadályozta a termelést, elvette a termelési kedvet, ami kétségtelenül hozzájárult a földfelajánlásokhoz, növelte a tartalékterületeket és talán a legszélesebb lehetőségeit teremtette meg a dolgozó parasztság és a kulákság ellen elkövetett törvénytelen-