Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

termés esetén kérelmezni lehetett a beszolgáltatás teljes elengedését is, igaz a vonatkozó körrendelet csak a múlhatatlanul szükséges és indokolt esetekben volt alkalmazható.

91 Az aszály miatt károsult szántók utáni földadót is leszállította a kormányzat.

92 Ugyanakkor érvényben maradtak, sőt szigorodtak a beszolgáltatással kapcsolatos szankciók.

93 A vázolt rendelkezések nem mutatják a körülmények, a mezőgazdasági termelés sajátosságai, a földosztást követő törpe- és kisbirtokos paraszti többségű, csökkent árutermelésű mezőgazdaság helyzetének átgondolt és előrelátó figyelembevételét. A rendszer kialakításakor, 1946 kora tavaszán kapott termésbecslések megbízhatatlanok voltak, nem számoltak az időjárás esetleges rosszabbodásával sem. A szükséglet alapján lebontott terhek szétosztása meglehetősen mechanikus volt. Az egyes paraszti rétegek terhelése (a szántóföld nagyságának, minőségének, a családtagok számának különbözősége folytán) korántsem volt azonos súlyú. így aztán menet közben egymást követték a módosítások: eleinte - még 1946 nyarán is - a könnyítések sorjáztak (a kormányzat egyes tényezőinek kétségtelen szociális érzékenysége következtében és a stabilizáció idejére szükséges jó társadalmi közérzet elősegítése érdekében), de aztán ahogy jöttek az adott helyzetben elkerülhetetlen ínséges hónapok, úgy hátráltak vissza - látni fogjuk - a minden "felesleget" igénybe vevő kényszerrendszabályokhoz. 1945-ben - a mezőgazdasági termelés mélypontja és a közigazgatás szétesettsége idején - érthető volt a beszolgáltatással kapcsolatos kapkodás, a pillanat szülte rendelkezések sora. 1946-ban már a kapkodás megvalósult szintje túlzottnak tűnik. A beszolgáltatási rendelet-dzsungel így a koalíciós pártok mindegyikénél és a parasztság körében is kételyeknek s indulatoknak szolgált forrásául, részben éppen azért, mert a koalíciós kormányzás idején született kompromisszív rendeletekről van szó, melyekkel egyik párt sem azonosult maradéktalanul. E rendeletek a közellátást nem szolgálták hatékonyan, viszont elvették a parasztság kedvét a termeléstől. A nemzetgyűlésben pl. a kisgazda Piatrik János a rendeletek hatálytalanítását kérte, mivel azok - úgymond - egyoldalúak (nem írnak elő iparcikk-beszolgáltatást), nem differenciálnak a földek minősége szerint, nem eléggé progresszívek,

94 nem számolnak kellően az önhibájukon kívüli leljesítőképtelenekkel.

95 91. 23639/1946. KM sz. r. - MK 178. Vácsa Ferenc kisgazda képviselő pi. 1946. júl. 24-én interpellált Fehér megye ügyében, ahol a sokáig ide-oda hullámzó front utóhatásaként a szántók 90%-át tudták csak igen hiányosan megművelni. A képviselő a megye beszolgáltatási, ill. adóterhének mérséklését kérte. (Ngy. N. 11/421.) 92. 142900/1946. PM sz. - MK 213. 93. A gazdasági rend büntetőjogi védelme és a stabilizáció jegyében a termelési kötelezettség, okszerű gazdálkodás, bejelentési kötelezettség, ill. beszolgáltatás elmulasztása, készletrejtcgetés esetén 5-10 év börtönt, sőt súlyosabb esetekben halálbüntetést lehetett kiszabni(î). A törvényhatóságok vezetőit figyelmeztették: ha 1946. dec. 31-re 80%-ban, 1947. jan. végére 100%-ban nem teljesíti a vezetésük alatti törvényhatóság beszolgáltatási kötelezettségét, leváltásnak és fegyelminek néznek elébe... (8800/1946. ME sz. r. - MK 169.; UMKL-GF Stab. u. XIX. 7-b.) 94. Ugyanakkor az erősebb progresszivitásnak épp a kisgazdák egyes körei szegültek ellen! 95. Ngy. N Hl/170. (1946. máj. 22.)