Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

maradt. A termelőket már a vetéskor a közcélok szabta irányba igyekeztek szorítani: 6 hónapi elzárással volt büntethető az a gazda, aki szántójának felét nem kalászosokkal vetette be. A Gazdasági Főtanács - a mezőgazdaság ellátása érdekében - iparcikkek beszolgáltatását is tervezte, de ez végül is nem valósult meg. Még mielőtt a rendeletet érvényesíteni kezdték volna, azaz az új termés előtt, módosultak az előírások. A pártközi értekezleteken ugyanis kemény harc indult megváltoztatásuk, ill. megtartásuk érdekében. Az MKP - híven osztálypolitikájához, és érzékelve a törpe- és kisbirtokosok parasztságon belüli nehezebb helyzetét - a 10 hold alatti birtokosok beszolgáltatási terhének erőteljes mérséklése, ill. a 20 hold felettiek fokozottabb terhelése mellett érvelt, míg a kisgazda vezetésű Közellátásügyi Minisztérium arra utalt, hogy a 20 hold feletti birtokosok nem képesek az így átháruló kötelezettség teljesítésére, és figyelmeztetett, hogy az árutermelő rétegekkel szemben növekvő állami elvárások, a fokozódó progresszivitás az árutermelés csökkenéséhez, a közellátás súlyosabb nehézségeihez vezethet. Mindkét álláspont az adott helyzetben okszerűen védhető volt. Természetesen a kisgazdák álláspontja mögül sem hiányzott az osztálykötöttség: ők a nagygazdák és a módosabb középparasztság érdekét is képviselni akarták.

88 Az eredmény kompromisszum lett: az 5 hold alatti földön gazdálkodók összes terhe (földadó, jövedelemadó és beszolgáltatás együtt) 4 kg búza lett a föld kataszteri tiszta jövedelmének l-l aranykoronája után, ami e kategóriában 25%-os könnyítést eredményezett. Párhuzamosan azonban nem emelték az 5 hold feletti birtokok kötelezettségét, ami aligha tette elkerülhetővé azt, hogy a terheket később, a tervezett készletek jelentős hiánya láttán - az eredeti célkitűzések ellenére - felemeljék. Maga a könnyítés is közvetlenül a betakarítás előtt és nem mindenki számára hozzáférhetően jelent meg, ami nem növelte a jogszabályok megbízhatóságába, következetességébe vetett hitet, bár természetesen az érintetteknek nagy könnyebbséget jelentett.

89 Felmerült a 3 hold alatti gazdaságok teljes mentesítése is, de végül is nem lett valósággá. Némileg csökkent - általánosan - a tejbeszolgáltatás: a tehenenkénti, évi 270 napon át tartó és napi 2 literes teher tájegységenkénti differenciáltságban napi 1-2 literre csökkent. A szigorú szállítási-forgalmi kötöttségek változatlanok maradtak, tehát a feleslegek szabad forgalma továbbra is csak helyben volt érvényben.

90 Az 1946-ban is pusztító aszály (vö. V. melléklet), a gyenge termés láttán a kormányzat újabb mérséklésre kényszerült: egy-egy község vagy város terheit az illetékes kormánybiztos csökkenthétté, ha a búzatermés nem érte el a 4 q/kh-at. 2,5 q/kh alatti 88. A nehéz helyzetű újgazdák esetében a Közellátásügyi Minisztérium javasolta, hogy a kiosztani tervezett búzakötvények értékét az újgazdák már 1946-ban kapják kézhez, s az ipar biztosítsa az ennek megfelelő iparcikkek rendelkezésre bocsátását. 89. Az 5 kh alatti szántón gazdálkodók 1946. júl. végén, ha a stabilizációhoz szükséges készletgyűjtés fokozása jegyében is, jelentős segítségek kaptak: ha nov. 15-ig rendezni tudták 1945-46. évi adóhátralékaikat, törölték 1946-os beszolgáltatási kötelezettségüket. (10850/1946. KM sz. r. - MK 168.) 90. Az 1946-47. évi beszolgáltatási rendszerhez: UMKL-GF Stab. e. XVI/3., XVII/3., XL/3-c, XLVIII/45.; 2340/1946. M.E. sz. r. - MK 52.; 8370/1946. ME sz. r. - MK 168.; 9680/1946. ME sz. r. MK 201.; 10400/1946. KM sz. r. - MK 52.; 10770/1946. KM sz. r. - MK 160.; 11290/1946. KM sz. r MK 260.; KU 1946. jún. 2. (Bárányos K. nyilatkozata); Feljegyzés az 1946/47-es beszolgáltatás tárgyában 1946. jún. 19. - UMKL-Szobek- 19. t.