Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

Mellékletek

A cselekmény társadalmi veszélyességét fokozta az a tény is, hogy az elkövetés falun történt, ahol a számban legnagyobb kizsákmányoló osztály, a kulákság befolyása még nem szűnt meg teljesen és ahol bizonyos mértékben politikai elmaradottság is megállapítható, különösen relatíve a város politikai színvonalához képest. Falun ily cselekmény nagyobb hatást válthat ki, mint városban. A vádlott társadalmi veszélyessége is megállapítható a bevezetőben ismertetett osztályhelyzeténél és antidemokratikus környezeténél fogva. Vádlott társadalmi veszélyességére utal a folytatólagosság is. Ezzel szemben a megyei bíróság nagyobb számban észlelt és értékelt enyhítő körülményeket. Mindenekelőtt vádlott fiatal korát, büntetlen előéletét, a bíróság által közvetlenül észlelt alacsony értelmiségi fokát, azt, hogy kétségtelenül a kulák környezet bizonyítottan csekélyebb kihatását [így] és azt a tényt, hogy az elkövetéskor a plakátok már esővert állapotban voltak és már heteken ál ki voltak függesztve. Mindezekre tekintettel a bíróság úgy találta, hogy a törvényben előírt minimális 2 évi börtönbüntetés túl súlyos volna és ezért a fentebb említett körülményeket egybevetve, a rendelkező részben kiszabott fő és mellékbüntetést találta elégségesnek a büntetés céljai elérésére. A védelem által felajánlott bizonyítási a megyei bíróság azért mellőzte, mert vádlott szüleinek vagyoni helyzetét az eredeti vagyoni bizonyítvánnyal teljesen tisztázottnak találta és ezt csak alátámasztja az államvédelmi hatóság jelentése és az elfekvő környezettanulmány. Vádlott szüleinek két község határában van földje, tehát miután a védelem állítása bizonyítására semmiféle tárgyi bizonyítékot nem produkált, ami pedig módjában állott volna, ezt az indítványt el kellett utasítani, annál is inkább, mert vádlott szüleinek demokráciaellenes volta a bűnügy összes adataiból maradéktalanul megállapítható. Azt a további bizonyítási indítványt, hogy tanúk hallgattassanak ki arra, hogy a nyomozás során kihallgatott rendőrök vádlott eltávozása után még bennmaradtak a kocsmában, és így a leszaggatást nem láthatták, a megyei bíróság azért utasította el, mert maguknak a rendőr-tanúknak a kihallgatása sem mutatkozott szükségesnek, tehát a tanúk nyomozati vallomásának megcáfolása, miután ezek a vallomások tárgyalási anyagot nem képeznek, semmiképpen sem lett volna megengedhető. Azt pedig, hogy a plakátok már szaggatottak voltak, a megyei bíróság Simon Imre tanúvallomásából is megállapítható volt. [olvashatatlan aláírás]