Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

Mellékletek

elől elmeneküllek, márpedig köztudomású, hogy még a kulákok közül is csak igen kevesen menekültek el a felszabaduláskor. Ez az ellenséges környezet a szocializmus építése során még csak fokozta a behatásai vádlottra s mindez közrejátszott abban, hogy vádlottban, a kommunisták, mint a szocializmus építésében élenjáró csapattal szemben a gyűlölet lángja egyre magasabbra csapjon. 1950. október 15-én vádlott nagyobb mennyiségű, kb. másfél liter bort ivott meg, majd egy másik kocsmába átmenve, olt is megivott 3 kéldecilileres fröccsöt. Este 10 óra után Simon Imre tanúval együtl elindult hazafelé, vádlott nem dülöngélt, rendcsen beszélt és ismerte az irányt hazafelé. Hazafelé menet a Sztálin út és Vésztői út sarkánál a Függetlenségi Népfront választási plakátjaiból 3 darabot lelépett és a földre dobolt. A sarokra érve körülnézett, hogy nem látja-e valaki őtel. Tovább haladva Kincses Béla okányi gazdálkodó háza faláról is letépett kiragasztott plakátokat, még tovább haladva pedig a jegyzői lakás faláról is letépett ilyen plakátokat. Ugyanekkor kijelentette Simon Imrének, hogy "jól kibasztunk ezekkel a kommunista plakátokkal". A plakátok a megyei és járási tanácstagok névsorát tartalmazták és lakossághoz felhívási a választásokkal kapcsolatban. Vádlott eme magatartása maradéktalanul megvalósítja a rendelkező részben foglalt izgatás bűntettét. Az 1950. október 22-i tanácsválasztás a magyar nép egységes kiállása volt a népi demokratikus államrend és egyben a béke ügye mellett. A tanács a népi demokrácia alapintézménye, mert itt érvényesül a legszélesebb körben az új típusú szocialista demokrácia, amely minden buzsoá demokráciánál összehasonlíthatatlanul szélesebb körben és közvetlenül érvényesíti a nép demokratikus jogait, biztosítja a nép közvetlen részvételét az államügyek intézésében, és fejleszti, neveli a dolgozókai állampolgári jogaik gyakorlásában, az állam ügyeinek intézésére és vezetésére, tehát a tanácsválasztással szemben történő brutális fellépés a demokratikus állam rend ellen irányuló fellépésnek minősül. A lanácsválasztáson nem arról volt szó elsősorban, hogy személy szerint kik legyenek a tanácstagok, hanem döntően arról volt sző, hogy a magyar nép minél nagyobb számban és minél egységesebben álljon ki a népi demokratikus államrendet megtestesítő és képviselő Függetlenségi Népfront mellett. Akkor tehát, amikor vádlott a Függetlenségi Népfront választási plakátjait letépte és az utca porába dobta, a demokratikus államrendre emelt kezel. Kétségtelen, hogy lelki ráhatást nemcsak szóval, hanem tettel is el lehet érni. Izgatás nemcsak szóban, hanem konkrét cselekedetekkel is elkövethető. Nem fér kétség ahhoz, hogy a Függetlenségi Népfront választási plakátjainak lelépése és az utca porába való dobása szükségszerűen lelkihatást vált ki mindazokban, akik azt látták, illetve annak eredményét észlelik. A népi demokrácia híveit ily cselekmény felháborodással tölti el, a népi demokrácia ellenségeit azonban a népi demokrácia ellen további gyűlöld re kelti, mert ebből azt látják, hogy vannak más, hasonló gondolkodású és cselekvésre kész. ellenségei a népi demokratikus rendszernek és ez ellenszenvüket fokozza, a népi demokratikus rendszer megdöntéséhez fűződő reményeikel növeli. Vádlott cselekménye kétségtelenül ezt célozta, az pedig, hogy az általa elérni kívánt lelki hatás konkréten nem mutatkozott kézzel foghatóan az okányi választások