Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

II. A sztálinizmus mélypontján. A beszolgáltatási rendszer 1948-1953 június

A szűkebben vett beszolgáltatás (földadó és kivetés) tehát csak kis mértékben nőtt, jelentős plusz terhet az ez évben elrendelt külön takarmánykivetés, ill. a kötelezettségen felüli "önkéntes" felajánlások növekedése jelentette. Az utóbbira magyarázatul szolgál, hogy a "c" jegyre, tehát "önként" beadott mennyiségeket - a gazdaságoknál maradó készletek apasztása céljából - a megyékben, községekben kötelező erővet előírták! Az önként badott kenyérgabonáért az állami átvevő helyek 20-30% felárat fizettek, de az így beadott gabona ára is legfeljebb a termelési költséget érte el, s mélyen alatta állt a szabadpiaci árnak.

74 E 18-19ezer vagont kitevő új teher a becsült össz-kenyérgabona termés kb. 7%-át tette ki! Termelési szerződéssel, előre lekötve, a beszolgáltatási árnál valamivel jobb áron csak kukoricát és rizst értékesítettek a termelők. A begyűjtésen belül csekély volumenű állami szabadfelvásárlásnak, mint látható, csak a kukorica esetében volt jelentősége. Az egyéni gazdák összes terménybeszolgáltatási terhe kerekítve 9,8 millió búzaq volt, szemben az 1948 - 49 évben előírt 8 millió búzaq-val.

75 Az általánosan kötelező zsír- és tejbeszolgáltatás változatlan maradt. A kulákok elleni intézkedések fokozatosan átlépték a szimpla korlátozás szintjét, s közeledtek az alig leplezett likvidációs célhoz. A gazdagparasztságtól követelt külön zsírbeszolgáltatás óriási mértékben nőtt: az előző évben 25-120 kh-as birtok esetén 20-90 kg volt, most a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után 0,60-1,60 kg sertésbeszolgáltatást írtak elő - a birtok értékének növekedését követve.

76 így pl. egy átlagos értékű 30, ill. 50 holdas gazdaság esetében, egy db 2 q-ás, ill. három db 220 kg-os sertést kellett, lenyomott hatósági áron leadni. A beadott sertéseknek legalábbis 130 kg-ot kellett nyomniok, azaz itt hizlalási kötelezettségről is szó volt. E sertéshizlalási kötelezettség csak takarmányban számolva is jelentős teher volt: 74. Feljegyzés Szobek Andrásnak 1949. aug. 15., ill. Kimutatás a "C" vételi jegyre beszolgáltatandó gabona mennyiségéről - UMKL- Szobek - 30. t. 75. Kimutatás az 1949-50. gazdasági évben előírt terménybeadási kötelezettségről 1949. aug. 18. (UMKL-Szobek- 31. t.). A kimutatás megyei bontásban készült: a legtöbb beadással Pest megye tartozott, azt követte Békés, majd Szolnok; a legkevesebbel Zemplént és Abaújt terhelték. 76. Az egyenkénti kivetést a községi elöljáróságok készítették. A kivetés ellen 8 napon belül lehetett felszólalni, amit a helyi népi bizottság és az elöljáróság bírált cl. Döntésük után fellebbezésnek helye nem volt. A kulákoknak jelenteniök kellett a kellő számú sertés hízóba állítását is. (103750/1949. OKH sz. r. MK 119/850.)