Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

II. A sztálinizmus mélypontján. A beszolgáltatási rendszer 1948-1953 június

A KULÁKOK SERTÉSHIZLALÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK HOLDANKÉNTI TAKARMÁNYSZÜKSÉGLETE

77 (búzakg) 32. táblázat 11 ak. 15 ak. 20 ak. értéknél értéknél értéknél 25 kii feletl 55 74 30 kh felett 55 74 35 kh felett 49 66 88 40 kh felett 49 66 88 50 kh felett 57 77 103 80 kh felett 65 88 118 100 kh felett 65 88 118 120 kh felett 65 88 118 A rendelkezések növelték a zavart a kulákhatár kérdésében. A mezőgazdaságfejlesztési járulákot fizetők 25 kh vagy 350 ak. értékhatára és a járulékkulcsa is megmaradt, ám a kertet és szőlőt háromszorosan vették számba, s így egy 22 holdas gazda fél-fél kh kerttel, ill. szőlővel már kulákként fizetett.

78 A csak kulákokra érvényes egyébként teljesíthetetlen- borbeadási előírásnál, mint új kötelezettségnél, már egy kh szőlőt öt kh szántóval vettek azonosnak, azaz a szőlőt ötszörösen számolták. így már 20 holdasok is könnyen váltak kulákká.

79 Egyre bővült tehát a kulákhatár, s így a kulákok természetes reakciójaként történő földleadások ellenére sem csökkent a kulákság létszáma, azaz nem csökkenhetett az adóalap sem. Csökkenő gazdasági erő szembesült itt növekvő állami terhekkel. Láttuk, hogy már 1948 - 49-ben a gazdaságok 27%-a nem tudta teljesíteni kötelezettségét. így az 1949-50-es rendelkezések előkészítői eleve számoltak avval, hogy mivel a rendszer átlagos gazdaságokból indult ki, s így nem simult minden esetben az egyes konkrét gazdaságok teljesítőképességéhez, növekedni fog a nem teljesítő gazdaságok száma. Felmerült, hogy lehetőséget kellene nyújtani az önhibán kívüli okból teljesítésképtelen gazdáknak,

80 de ez nem valósult meg. Mérséklésre csak elemi kár esetén volt mód, az adócsökkentés arányát véve alapul. A tervezési hibák, a tájegységek termelési adottságát, az egy-egy község vagy határrész lehetőségeit figyelembe nem vevő sematikus előírások korrekciójára nem volt lehetőség. Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy bár a kenyérgabona-termés elérte a tervezettet, a napraforgótermés pedig alaposan fölülmúlta az 1948-49. évit, 77. A 25 kh-nál nagyobb gazdaságok beszolgáltatási terhelése 1949 - UMKL- Szobek- 22. t. 78. 4113/1949. Korm. sz. r. - MK 134/921. A szövetkezetek mentesültek a járulékfizetés alól. 79. 211/11/1949. NT sz. h. - NT HT 1949/78. Egy-két hold szőlő után 6 hl/kh, 2-5 kh esetén 7 hl/kh, 5-10 kh után 8 hl/kh volt beszolgáltatandó. Az átvételi ár az állami felvásárlási ár 75%-a volt. Néhány nap múlva újabb rendelettel az 500 négyszögöl és 1 kh közti kulák-szőlőket is 6 hl/kh beadással terhelték meg. - 105700/1949. OKH sz. r. - MK 198-199/1642. 80. Gabonamérleg 1949. május 9. - UMKL- Szobek- 31. t.