Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

adatokat mutatnak - vezet a Kiskunság, s leghátul van a Jászság -, de az eltérés ellenére is igen hátul állnak a bűnözési statisztikában, továbbra is jól működik a helyi hatóság, s felderítik a bűneseteket. A megalakult Szolnok megyén belül jóval a külső-szolnoki részek között maradnak a városias jellegű, nagyobb létszámú jász és kun települések is. Pontos adataink nincsenek e korszakból a bűnesetek megítélésének közösségi módjairól. Am a peres anyagot tanulmányozva kiderül, hogy bűnt takargató, tanúskodni nem akaró jászkunsági polgár alig akad. Sőt, éppen az úgymond lakossági bejelentések az okai a szervezett közigazgatáson túl annak, hogy szinte valamennyi bűnöst megtalálják, s bíróság elé állíthatják. Másfelől, állatlopásokról, orgazdaságokról lévén szó a romantika, majd a betyárromantika korában, megállapíthatjuk, hogy sem nagykunsági, sem jászsági betyárokról nem tudunk, illetve, ha hosszabb ideig orgazdasággal vagy tolvaj lássál foglalkozó emberekről volt szó, olyanokról, mint a jászok és kiskunok megdézsmálóinak számító két Zsibrita, a jászkíséri Borsos Sándor vagy a jákóhalmi Fazekas Dávid, mindig elítélő közösségi megnyilvánulással találkozunk. Kiemelik mérhetetlenkegyetlenségüket, közösséget megkárosító voltukat, a lakosság közreműködését elfogatásukban, s kárörömmel szemlélik tömlöcbe jutásukat. Egyszerű rablóknak, tolvajoknak tekintették őket. Az 1929-1938-as évek átlagában számított, jogerősen elítéltek számából és a lakosok számából összeállított megyei rangsor szerint JászNagykun-Szolnok megye a 9. helyet foglalta el. A megyén belül azonban a Nagykunság sokkal nagyobb lélekszámú, nagy külső határú településein feleannyi a számarány, mint a volt Heves-Külső-Szolnok megyei részeken, s a jászságban még ennél is alacsonyabb. Vannak kiemelkedően magas bűnözésű helyek: Törökszentmiklós, Új szász, Mezőtúr, Tiszafüred. Ez az állapot, s arány megmarad később is. 1968-ban a megye hasonló belső arányok mellett - a 13. helyet foglalja el a megyék sorában, 1980-1985 között még hátrább kerül, belső arányaiban pedig - hogy számszerűsítsük is - a megye eltérő területeit képviselő Szolnok városa, a Jászság és a Nagykunság arányszámai a következők Nyári Katalin kutatásai szerint: Ismertté vált bűnesetek száma 10 ezer lakosra eső száma Szolnok 278 44,50 Jászság 126 6,01 Nagykunság 249 22,04