Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

A vagyonellen elkövetett bűncselekmények száma a nyolcvanas években hasonló belsó arányt mutat: Heves-Külső-Szolnok duplája a két kerületrész számadatainak, míg Szolnok városa mintegy háromszorosa. Ez utóbbi természetesen következik a „nagyvárosi" jellegből is. Nem lehet véletlen az, hogy a volt kiváltságos területeken alacsonyabb az arányszám, mint az aprófalvas Tisza-mentén, a volt megye területén. 5. A jászkunok közössége a XVIII. század első felében a redempcióért folytatott harcban összekovácsolódott. Elnyerve a privilégiumokat kialakult az új közigazgatás, melynek vezetőit, irányító testületeit a közösségek minden szinten maguk választották meg, s így magukénak is érezték, rendkívül sokrétű volt: közigazgatási, bíráskodási, gazdasági irányítói, katonai és egyházi feladatközöket láttakel. Ezeket részletezve a korábbi szokásjogot is magába foglaló, 1790-es években keletkezett Jászkun Statútumok alapján így mutathatjuk be: Közigazgatási feladatkörben a tanács: a) Részt vett, mint testület a kerület és hármas kerület magistrátusának jelölésében, választásában, b) Helyi érvényű jogszabályokat alkotott, c) Lakosi, polgári jogot adományozott, d) Megszervezte a község ügyeit, gondoskodott a rend fenntartásáról (ár- és tűzvédelem, a lakosok nyugalmát, közbiztonságát óvta, védett az idegenek zaklatásai ellen stb.), e) Adóigazgatási feladatot látott el. Gondoskodott a céhek felügyeletéről, a várások rendjéről, f) Útleveleket állított ki a kötelességeiket maradéktalanul teljesítő lakosoknak, g) Adásvételeket kötöttek előtte, végrendeleteket hitelesített, közgyámként árvaügyeket intézett. Bíráskodási feladatkörben a tanács: a) Polgári peres ügyekben elsőfokú bíróságként működött, b) Kisebb szabálysértési és kihágási ügyekben ítélkezett, c) Büntetőperekben tanúkihallgatást végzett, s elősegítette a feljebbvitelt, d) Megvizsgálta a lakosok kérelmeit, bejelentéseit, panaszait, e) A tanács alkalmazottainak (hajdúk, tizedesek, bírák, szenátorok, alkalmazottak: csősz, belrendőr stb.) észleléseit kivizsgálta, f) Közzétett országos körözéseket, megfelelő intézkedéseket foganatosított,