Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

exportál külföldre, hallgatja a német nyelvű közgazdasági és termésjelentéseket, külföldről maga kíván importálni gépeket; továbbá nemcsak a felsőoktatásba nem lehet belépni idegen nyelv nélkül, de a posta és vasút is megköveteli a nyelvismeretet. Ezeknél az érveknél, amelyek egy része még negatívan is hatott, hiszen ellentétben állt az irányított gazdaság célkitűzéseivel, erősebbnek bizonyult a két tárca megállapodása, illetve az értelmiségi túltermelés veszélyére hivatkozó érdekcsoportok szava.: 1938-ban a gazdasági tárgyak óraszáma 63%-ra emelkedett.

28 Közben azonban - tekintettel a nemzetnevelés fokozódó céljaira -, a nemzeti tárgyak óraszáma nem csökkent. A természettudományi tantárgyak viszont sokkal inkább szakmai színezetet öltöttek. Ez a hagyományos akadémikusság érdekeit, a szaktanári csoportok érdekeit igen erősen sértette, hiszen a fizika a gazdasági géptan előkészítőjévé degradálódott, és minden akadémikus logikát felrúgva a matematika előtt került a gyerekek elé. Ez azonban nem volt elég, a szakkörök azt is felvetették, hogy a szaktárggyá átalakuló tárgyakat szaktanároknak kellene oktatniuk. Az 1938-as rendtartás a gyakorlatiasságot azzal is fokozta, hogy lényegesen több foglalkozást írt elő a tangazdaságokban. A könyvvitel és levelezés kiegészült kereskedelmi ismeretekkel, hiszen kormányzati cél volt, hogy a kereskedelmet, terménykereskedelmet ismert okokból kiszorítsák.

29 Az elsősorban a nagybirtokot érdeklő külön tantárgyat, a rét, legelő és erdőművelést megszüntették. A VKM kívánságára az FM kézben maradó iskoláknál kiszélesült a nemzeti tárgyak köre és az egyórás tárgyakból, összevont többórásak lettek, egy pedagógiai racionalitás szellemében. Sikerült elérni, hogy a két iskolafajban a nemzeti tárgyak óraszáma azonos legyen. Ez ugyanazt a tendenciát jelzi, ami a '20-as évektől érvényesül a nem szakoktatási intézetekben: a választhatóság az iskolatípusok között semmiképpenne azok szellemiségére terjedhessen ki. (Pl. az 1924-es többágú középiskoláknál is a nemzeti tárgyak azonosak.) Hasonlóképpen a képesítővizsgálat is megváltozott: a korábbiakkal ellentétben a történelem is képesítővizsgálati tárggyá lett. Az 1938-as rendezés, mely a mezőgazdasági középiskolát, azaz a régi intézetet új néven betagolta az iskolák sorába, az szakoktatási körök jelentős követeléseit alapvetően kielégítette. Az így megszerzett érettségi ugyanis mindarra jogosított, amire az 1883. I. tc. értelmében a gimnáziumi érettségi, s továbbtanulási lehetőséget adott az akadémiákon, a műegyetem agrárkarának mezőgazdasági osztályán, viszont e 28 Loczka 1944. 35-^36. 29 Uo. 1944. 37.