Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

csoport szorgalmazása ellenére elzárta a magasabb presztízst biztosító állatorvosi osztályt. Tanulhattak a közgazdasági és kereskedelmi osztályon, a szaktanárképzőben, a testnevelési főiskolán, sőt a polgári iskolai tanárképzőben és a gazdasági szaktanítóképzőben is. A közszolgálati tanfolyamok éppúgy nyitva álltak előttük, mint a kereskedelmit végzettek előtt.

30 Az 1938-as szakoktatási törvény kifejezett változásokat hozott az iskola életében is: a magántanulás lehetőségét kizárta, a nyári gyakorlatokat és a gyakorlati vizsgát, valamint a társelnöki tisztséget rendszeresítette, a két tárgyból megbukottakat is vizsgázni engedte, sőt a javító érettségi vizsgálat megismétlését is lehetővé tette, azaz olyan intézkedéseket hozott, melyek egyfelől a szakkörök, másfelől a tanügyigazgatás érdekeit kielégítették és végső soron mindenkit ösztönöztek, hogy ezt az iskolatípust és ne a gimnáziumot válasszák.

31 Mindennek következtében ismét lehetővé kellett tenni egy idegen nyelv tanítását, elmélyítették a nemzeti oktatást, a szaktárgyakat viszont még gyakorlatiasabb irányba terelték. A VKM-beli szakoktatás-politikusok igen határozottan fogalmazták meg célkitűzéseiket: „Eddig az élet alakította szakoktatásunk fejlődését, a jövőben - úgy hisszük - elérkezett az ideje, hogy az iskolapolitika a szakoktatáson keresztül belenyúljon az élet folyásába. Gazdasági lehetőségeink fokozottabb kiaknázását egyénileg művelt, a nagybirtokosok és a kisgazdák közé ékelődő gazdasági középosztály kialakulásától kell remélnünk... Ennek az osztálynak kell megfognia a magyar földmíves kezét, hogy a nemzeti élet közösségébe bevezesse és eloszlassa a múltban gyökerező bizalmatlanságát az úri osztállyal szemben."

32 *** Megállapíthatjuk tehát, hogy az agrárius körök érdeke, az élet szükségletére hivatkozás érvrendszere, a mezőgazdasági többtermelés, esetleg az intenzívebb termelés országosnak és általánosnak kikiáltott érdeke nem elegendőek ahhoz, hogy a szakoktatás-politikában áttörést hozzanak. Az áttörést - azaz a különféle mezőgazdasági iskolatípusok létrejöttét, a szférába áramló pénz megtöbbszöröződését, mindig is a köztisztviselői típusú érvelések, a bürokratikus és totalitarizációs érdekek kényszerítik ki. 30 OL K505 178. cs. 31 Loczka 1944. 44. 32 Uo. 1944. 49.