Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig
találták meg képviselőjüket és ezáltal „partikuláris" érdekeikhez ragaszkodva fenyegessék az egész kormány hatékonyságát, addig a Gömbös-korszakban - ahol a hatékonyság, az igazi politikai, társadalmi, politikai ellenfelekkel való leszámolás a politikai centrum számára immár fontosabbá vált, mint az eltérő részérdekek megalkuvásmentes hangoztatása - meg KELLETT kötni a kompromisszumot a VKM és az FM között, a két bürokrácia között a kérdésben állítólag érintett társadalmi csoportok, önszerveződések helyi mozgások figyelmen kívül hagyásával. A társadalompolitikai tét megnőtt: a VKM oldaláról olyan iskolatípust kellett teremteni, mely az értelmiségi túltermelés veszélye nélkül, a hagyományos középiskola inflálása nélkül fel képes szívni az iskolázási ambíciókkal rendelkező rétegeket. Az FM oldaláról a többtermelés vált - a húszas évekkel szemben - értelmessé, hiszen a kettészakadó világban a szövetséges Németország a - tengerentúlról diktált - világpiaci ár fölött is kész volt megvenni a mezőgazdasági termékeket és a közelgő háború is jótékony ármozgásokkal kecsegtetett. Mindez pedig erősen megnövelhette az FM relatív súlyát a rendszerben, s ráadásul úgy, hogy e súlynövekedés hasznát - története során először - nem kellett megosztania a nagybirtokkal. A tárcaérdekeken átnyúló politikai centrum számára a tét nem kevesebb volt, minthogy az irányított gazdaság bevezetése sikeres lesze, hogy vissza lehet-e szorítani a zsidó - vagy a városi liberális közszellemmel már megfertőződött nem zsidó - terménykereskedelmet, hogy a szövetkezeteket fel lehet-e tölteni a keresztény úri családok fiaival. Magyarán be lehet-e vezetni a totalitárius irányítást, a „piactalanítást" a mezőgazdasági termelésben is. Hóman - még 1934-ben - kijelentette: ő elvileg minden intézményt a kultuszminiszteri keretben kíván látni, s csak átmenetileg tudja elfogadni, hogy az FM-nek is vannak iskolái. Az FM keretében azokat az iskolákat látta természetesnek működni, melyeknek a nevelés egyáltalán nem kötelessége: a felnőtteket oktató téli iskolákat. 17 Az erdészeti és az állatorvosi főiskolát már 1934-ben az FM hatáskörből VKM hatáskörbe vonták, noha ez ellen az agrárkörök egy része tiltakozott. 18 A műegyetem létrehozásával az erdészeti, illetve állatorvosi főiskola önállósága megszűnt, Schandl Károly, mint az agrárlobbi képviselője mégis hajlandó volt ezt a felsőházban referálni. Ennek magyarázata, hogy a két agrárfőiskola tanári kara ezzel vált egyetemi 17 Hóman 343. 18 Uo. 344.
