Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

LÁCZAY MAGDOLNA Egy currentális könyv vallomásai 1842-1849 Noha a most bemutatandó iratfajtából gyakorlatilag ezer számra kellene hogy legyen, a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltárban mindössze egyetlen eggyel találkoztam, és ez nevezetesen a szülőfalumból maradt fenn. Mégis elég későn kezdtem feldolgozásához, sokáig nem ismertem fel, mire tudnám leginkább felhasználni. A könyv lényegében a korabeli hatályos jogszabályok végrehajtási utasításait, a helyi, megyei, járási rendeleteket őrzi, fordíthatnám le a mai érdeklődőnek a tartalmát. Ennél azonban lényegesen több. Különösen, hogy ilyen fontos időszakból maradt fenn, vagyis annak az időnek egy vetületét mutatja, amikor a társadalom, az igazgatás, a hatalom és a politika is változások során ment át, azaz a reformkor utolsó éveinek felgyorsult, végül rendszerváltást hozó időszakáról őriz dokumentumokat. Ez a váltás természetesen nyomon követhető, bár időnként az is szembeötlő, hogy mit hallgatnak el az utasítást adók és a bejegyzést végzők. Előbb azonban nézzük, miként keletkeztek ezek a könyvek! Viszonylag könnyű helyzetben vagyunk Szabolcs megyében, mert a megyei igazgatást szabályozó munkáról két évből is maradtak fenn statútumok, nevezetesen 1840-ból és 1846-ból. A18. századra - mint köztudott - kialakultak a megyei hivatalokban szokásos eljárási módok, az ügyrend is nagyjából. Eszerint az ügykezelésnek két fő formája volt: a törvényes bírósági (procedúra juridica) és a politikai (via politica). Az első esetben a bíróság előtt indítottak pert, a rendes bíróság hozott ítéletet is. A második esetben az ügyintézés rövidebb volt. Az előkerülő ügyeket négy helyen döntötték el: a közgyűlésen, a kisgyűlésen, valamint az alispánnál és a főszolgabírónál. Az ügyfajták pedig a következő módon csoportosultak: 1. egyházi (legtöbbször a protestánsok háttérbe szorítása) 2. katonai (újoncozás, beszállásolás, ellátás) 3. polgári, ami lehetett - publico-politico, azaz mindenkit egyaránt érintő, - közbátorsági (védelmi, rendfenntartó),