Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

HEGEDŰS ANTAL Az adóeltitkolás nagysága a későfeudális kori összeírásokban A feudális Magyarország adórendszere az állami, a helyi, a földesúri és egyházi adókra épült.

1 Az adóalapok nyilvántartását és az adókirovást az adóösszeírások alapján végezték. Az állami adók (hadi adó, vármegyei adó) kirovásához szükséges összeírásokat szabad bemondás alapján hozták létre. A helység adójának kivetéséhez szükséges összeírásokat ellenőrzött bemondás alapján végezték. A földesúri járandóságokat vagy átalányban, vagy pedig a helyszínen végzett összeírás alapján vetették ki. Az egyházi tizedjárandóságot a későfeudális korban a földesurak örökös vagy ideiglenes szerződéssel haszonbérbe vették és az egyháznak készpénzben fizették ki. Ily módon történt az egyházi tized elszámolása a kamarai uradalmakban is. A parasztok érdeke volt, hogy minél kisebbek legyenek az adóalapok és ennek következtében minél alacsonyabb legyen a befizetendő adó összege is. Az egyenes adó-állami adók adóalapjának bevallása alkalmával leginkább az adóköteles állatállományt titkolták el, de iparkodtak leszállítani a házak és a szántóföldek minőségét, a terméseredmények nagyságát, a kereskedők és iparosok jövedelmét is, hogy minél alacsonyabb adóosztályba kerüljenek. Gyakori panasz volt pl. az 1828. évi összeírásnál, hogy a kereskedők nem hajlandók valóságosan bevallani a jövedelmüket.

2 Egy összehasonlítás pedig hatalmas különbséget mutatott ki az ugyancsak 1828-ban kimutatott szolgák száma (akik bekerültek az adóalapba) és az ugyanazon esztendőben végzett lélekösszeírásokban kimutatott szolgák száma között: az adóösszeírásban kimutatott szolgák száma csak töredéke a valóságos szolgaszámnak.

3 1 Az adórendszerrel kapcsolatos alapvető információkat 1. ADÓ címszó alatt (és annak belső utasításaiban: Magyar Történelmi Fogalomtár (szerk.: Bán Péter), Budapest, 1989, MI. 2 Bácskai Vera-Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1928-ban, Budapest 1984, 35. 3 Bácskai Vera: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején,