Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

I. szekció: Paraszti radikalizmus a 19-20. század fordulóján

HOZZÁSZÓLÁSOK, VITA Kövér György: Gyáni Gábor elítélte előadásában az ökonomizmust, de az ökonomista tendenciák vizsgálatát nem lehet mellőzni. Marjanucz László előadásával kapcsolatban elmondja, hogy az 1870-80-as évekre a gabonaárak süllyedése voltjellemző, egészen a '90-es évekig. Ha Szentes környékén emelkedtek, mivel magyarázható ez? Mert ez egy rendkívüli jelenség. Érdemes lenne megvizsgálni azt, hogy az 1890-es évek elején lezajló mozgalmak mennyiben járultak hozzá az 1890-es évek közepétől meginduló gabonaár-emelkedéshez? Hogyan befolyásolták a politikai mozgalmak a különböző gazdasági tendenciákat? Megjegyzi még, hogy az 1890-es évek közepétől a Monarchiában emelkedtek a pénzben kifizetett napszámbérek. Végül megkérdezi, miért „rendies" a szakmány. Orosz István: Az agrárszocialista mozgalmakat el kell helyezni a magyar történelem egészében. Egyetért Gyáni Gáborral, hogy ezek reaktív mozgalmak, elfogadva és a magyar történelemre is alkalmazva az előadó által felvázolt három kategóriát. A kérdéseket túlságosan ökonomista alapon valóban nem lehet megítélni és eldönteni, de kiiktatni sem lehet a mozgalmak születésének vizsgálatánál. Az agrár szocialista mozgalmak alföldi mozgalmak. A magyar társadalom egészéből nem lehet ezeket megmagyarázni, csak a sajátos alföldi helyzetből. Fel lehet tenni a kérdést: ha csak nyomormozgalmaknak tekintjük ezeket, akkor miért nem a sze-gényebb Ung megyében, ÉszakZemplénben vagy a szlovák vidékeken törtek ki? A sajátosan alföldi jellegű agrármozgalmak megítéléséhez, Szabó Ferenc és Marjanucz László előadása jó néhány szempontot szolgáltatott. A sajátosan alföldi jellegre két emelt ki a hozzászóló. A dualizmuskori magyar mezőgazdaságban volt egy sok mindent megmagyarázó munkaerő-felesleg, amely főként, az alapvetően szemtermelésre beállított gazdálkodáshoz kötődött. Ez a gazdálkodási forma a hagyományos